A Régészeti Park éjszakai arca
Vajon miként érzékelhette a bronzkori ember az éjszaka hangulatát és az égbolt fényeit? Évezredes viszonylatban kissé módosult csillagképekkel, és sötétebb égi háttérrel – amint az alábbiakban is olvashatjuk.
A korhűen helyreállított százhalombattai Régészeti Park stílusos helyszínnek kínálkozott egy asztrotájkép fotózásához, bár a környező fényszennyezéssel elődeinknek valószínűleg nem kellett annyit küszködniük, mint nekem, a kép készítésekor. A kamera többféle pozícionálásával is próbálkoztam, amíg eljutottam egy zavaró fényektől mentes beállításig. A mellékelt fotóhoz egy órás expozíciót alkalmaztam, mialatt a csillagok, a Föld forgásának köszönhetően hosszú íveket jártak be. Érdekes megfigyelni, hogy az égi egyenlítőtől délre levő csillagívek lefelé, míg az északra levők felfelé görbülnek, a Föld déli és északi pólusához igazodva. A csillagképek elrendeződése – a csillagok sajátmozgása és bolygónk precessziós mozgása miatt – kis mértékben változott az eltelt több mint háromezer év alatt.
A település emblematikus formája, a 116. számú halomsír a kép bal oldalán látható, míg tőle jobbra fekszik a kézműves ház, a későbronzkori halomsíros kultúra (Kr. e. 14–12. század), illetve a bronzkori falu jellegzetességeként.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás www.astrophoto.hu
„A világ éjszakai arca” („The World At Night”) című kiállítás 2012. szeptember 2-ig látható a százhalombattai Matrica Múzeumban.