A Régészeti Park éjszakai arca
Vajon miként érzékelhette a bronzkori ember az éjszaka hangulatát és az égbolt fényeit? Évezredes viszonylatban kissé módosult csillagképekkel, és sötétebb égi háttérrel – amint az alábbiakban is olvashatjuk.
A korhűen helyreállított százhalombattai Régészeti Park stílusos helyszínnek kínálkozott egy asztrotájkép fotózásához, bár a környező fényszennyezéssel elődeinknek valószínűleg nem kellett annyit küszködniük, mint nekem, a kép készítésekor. A kamera többféle pozícionálásával is próbálkoztam, amíg eljutottam egy zavaró fényektől mentes beállításig. A mellékelt fotóhoz egy órás expozíciót alkalmaztam, mialatt a csillagok, a Föld forgásának köszönhetően hosszú íveket jártak be. Érdekes megfigyelni, hogy az égi egyenlítőtől délre levő csillagívek lefelé, míg az északra levők felfelé görbülnek, a Föld déli és északi pólusához igazodva. A csillagképek elrendeződése – a csillagok sajátmozgása és bolygónk precessziós mozgása miatt – kis mértékben változott az eltelt több mint háromezer év alatt.
A település emblematikus formája, a 116. számú halomsír a kép bal oldalán látható, míg tőle jobbra fekszik a kézműves ház, a későbronzkori halomsíros kultúra (Kr. e. 14–12. század), illetve a bronzkori falu jellegzetességeként.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás www.astrophoto.hu
„A világ éjszakai arca” („The World At Night”) című kiállítás 2012. szeptember 2-ig látható a százhalombattai Matrica Múzeumban.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
