Orsolya, Zsolt2021. október 21., csütörtök
Föld

Planetáris határok

2012.07.06.Admin
National Geographic Magyarország

Ha kifeszítünk egy rugót, majd elengedjük, visszaugrik eredeti formájába, ezt elég sokszor megismételhetjük, mindaddig, míg egyszer csak hirtelen elveszti ezt a képességét.

Fotó: NASA

A tudósok egy része attól tart, hogy pontosan ez történhet a Földdel is, ha különböző rendszereit úgy túlfeszítik, mint a példában szereplő rugót. Ezen aggodalom miatt született meg 2009 őszén a planetáris határok gondolatrendszere. A Koppenhágában tartott klímakonferencia nyomán egy – a svédországi Stockholm Resilience Centre égisze alatt működő – tudóscsoport, a Nature című tudományos folyóirat cikkében kilenc különböző területen jelölt meg olyan planetáris határt, melyet nem szabadna átlépni a Földön: klímaváltozás; az óceán savasodása; az ózonréteg vékonyodása; beavatkozás a nitrogén- és a foszfátciklusba (ezek a növényfejlődés meghatározói); a szabad természet mezőgazdasági térséggé és városokká történő átalakítása; a fajok kihalása; a vegyi környezetszennyezés halmozódása és a légkörben lebegő környezetszennyező részecskék szintjének növekedése.

A Breakthrough Institute nevű amerikai agytröszt, amely az energiára és a környezetre koncentrál, 2012 júniusában közzétett elemzésében két fontos kritikát fogalmazott meg. Az egyik szerint a határok gondolata nem teszi elég világossá a különbséget az igazán globális következményekkel járó jelenségek és a főleg helyi vagy regionális szintű folyamatok között. A másik azt teszi szóvá, hogy a planetáris határokkal foglalkozó csoport főleg a holocén – a legutóbbi jégkorszak óta eltelt, az emberi civilizációk kifejlődését magában foglaló – korszak jellemzőiből vonja le következtetéseit.

Egy olyan határ kijelölése, amelyet nem szabad túlságosan megközelíteni, logikusnak tűnik azokra a dolgokra vonatkozólag, amelyek a túlfeszített rugóhoz hasonlóan jóvátehetetlenül elromolhatnak. A sarki jégtakaró vagy az örökösen befagyott talajréteg, a permafroszt elolvadásának nem lenne szabad bekövetkeznie.
A Nature 2012. június 7-i számának egyik cikke több bizonyítékot sorolt fel arra, hogy jelenleg a Föld egy átbillenési ponthoz közeledhet. Ezen túl a mind népesebb és mind tehetősebb emberiség által előidézett változások miatt a glóbusz, a jelenlegitől igen eltérő, új állapotba kerülhet, amelyben állandóan változnak az éghajlati övezetek, másként működnek az ökorendszerek. Ilyen hirtelen átbillenést nem lehet kizárni. Kisebb ökológiai rendszerek, például tavak esetében az átalakulás gyakran meglepetésszerűen következik be, és ilyen a Földdel is előfordulhat.
Anthony Barnosky, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatója, a Nature cikkének egyik vezető szerzője például úgy véli, hogy olyan változások kombinációja is előidézhet nagy átalakulást, amelyek mindegyike a planetáris határon belül marad. Ebben az esetben az átmenet akkor is katasztrofális lenne, ha a Föld végső soron lakható maradna az emberiség számára. Annak valószínűsége, hogy a planetáris határok tiszteletben tartása esetén is rosszul alakulhatnak a dolgok, felveti a kérdést: E határokon túl, léteznek-e jó forgatókönyvek a jövőre nézve?
Tulajdonképpen, a klímahatár az emberiség visszapillantó tükrében látható, ugyanis már túlléptük. Ez megfelel több, a planetáris határ felfogását valló tudós, köztük a Goddard Institute for Space Studies keretében tevékenykedő James Hansen véleményének, miszerint a klíma már túljutott azon a határvonalon, amelyen belül hosszú távon még biztosnak lehet tekinteni a grönlandi jégtakaró fennmaradását. Márpedig annak elolvadása 7 méterrel növelné a tengerek szintjét.

Ha a planetáris határok hirdetőinek számításai helytállóak, akkor az üvegházhatású gázok tekintetében a helyzet már reménytelen. A jelenlegi 400 ppm-es szint évente 2 ppm-mel nő, a 350 ppm-es szintet pedig csak akkor lehetne tartani, ha mostantól zéróra csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, és aztán hosszú ideig – minden bizonnyal évszázadokon át – csak kivonnák a CO2-t a légkörből, aztán különböző eszközökkel visszajuttatnák a föld mélyébe.

Az üvegházhatású gázok csak a Föld felszínére érkező sugárzás növekedése miatt jelentenek igazán problémát. Ha az utóbbit más eszközökkel vissza lehetne szorítani saját planetáris határa mögé, a szén-dioxid-határ elvesztené jelentőségét. Ezt például úgy is el lehetne érni, hogy tükröző részecskéket juttatnának a légkör felső rétegébe, és azok visszavernék a napfényt a világűrbe. Egy ilyen radikális megoldás előre nem látható következményekkel is járhat.

Forrás: MTI/ ng.24.hu

Hozzászólások

Előfordulhat, hogy egyszer csak kiszárad a Velencei-tó?

Előfordulhat, hogy egyszer csak kiszárad a Velencei-tó?

Előfordulhat-e hogy a Velencei-tó egy idő után kiszárad? Ez a Balatonnal is megtörténhet? Erre a kérdésre kerestük a választ Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársának segítségével.

Sikeresnek nyilvánította a tesztjeit az Ocean Cleanup

Sikeresnek nyilvánította a tesztjeit az Ocean Cleanup

Az Ocean Cleanup szervezet sikeres tesztelései 2021. október 20-án fejeződtek be, de a helyzet részletei közel sem tűnnek minden szempontból pozitívnak.

500 év múlva idegen helynek tűnhet majd a bolygónk

500 év múlva idegen helynek tűnhet majd a bolygónk

A kanadai McGill Egyetem kutatói vezette csoport kiszámította, milyen lesz majd a Föld 2500-ban.

2021-ben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás

2021-ben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás

Miközben egyre több ország tesz fogadalmat a klímaváltozás elleni harcban, sok államnak tovább nő az emissziója.

A klímaváltozás egyre több embert érint

A klímaváltozás egyre több embert érint

Úgy tűnik, a globális felmelegedés gyakorlatilag a Föld minden részén érezhető.

National Geographic 2021. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket