Megakadályozható a tömeges fajpusztulás?
A Földön eddig mintegy 1,75 millió fajt írtak le, a legújabb becslések szerint azonban tényleges számuk akár a tízmilliót is elérheti. A többség tehát még felfedezésre vár, bár többen ezt nem érhetik meg, mert már kipusztultak, vagy a kipusztulás szélén állnak.
Fotó: dreamstime
A biológiai sokféleség egyik gócpontja a brazíliai Amazonas-medence esőerdeje. Az eddigi erdőirtások miatt azonban az ottani madár-, kétéltű- és emlősfajok hat százaléka halt ki – írják az Imperial College London kutatói a Science című folyóiratban.
A kutatás drámai üzenete a matematikai modell által jósolt fejleményekben rejlik, amelyek a késleltetett hatásról tanúskodnak. A nagyléptékű erdőirtás négy évtizede kezdődött, 2008-ra a gerinces állatoknak az egy százaléka eltűnt – számították ki a kutatók. A késleltetett kihalás oka az úgynevezett „kihalási adósság”. Egy élőhelypusztulása után a faj teljes eltűnése néhány generáció után következik be. Az esőerdő még csak most kezdi felhalmozni adósságait: az eddigi erdőirtásokból eredő fajpusztulás 80 százaléka még előttünk áll.
Oliver Wearn és kollégái létrehoztak négy lehetséges változatot arra, hogy 2050-ben hogy alakul majd a fajok kihalása. A változatok a jövőbeli erdőirtás mértékétől függtek, és 50 x 50 kilométeres területekre vonatkoztak. Amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az esőerdő pusztítása és évente 28 ezer négyzetkilométer erdő vész el (ez a legborúlátóbb jövőkép), a gerincesek 10,6 százaléka halna ki, és további 26,9 százaléka lenne veszélyeztetett.
A második változat abból indul ki, hogy a kormány intézkedéseket tesz, például nagyobb hatékonysággal ellenőrzi a védett területeket. Ez esetben, 2050-ig a gerincesek 6,5 százaléka halna ki és 10,6 százalék kerülne veszélybe.
A maradék két változat nagyfokú optimizmusról tanúskodik: az egyik abból indul ki, hogy 2020-ig sikerül az erdőirtást a jelenlegi ötödére csökkenteni, a másik modell szerint, 2020-ig teljesen megszűnne az erdők kivágása. Ilyen körülmények esetében a gerincesek 5,8 illetve 4,4 százaléka halna ki 2050-ig, 10,1 illetve 4,9 százalék lenne veszélyeztetett.
Az előttünk lévő évek tehát lehetőséget kínálnak arra, hogy hatékony természetvédelmi intézkedésekkel minél jobban megőrizzük a biológiai változatosságot.
Forrás: MTI
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
