Trópusi pillangó Montreálban
Kanada hűvös éghajlatának felmelegedését jelzi egy trópusi pillangófaj felbukkanása Montrealban - közölték kanadai kutatók.
Fotó: dreamstime
A város botanikus kertjének szakemberei szerint az óriás-fecskefarkúlepkét (Papilio cresphontes) nemrégiben látták először egy dél-amerikai sárgafán.
„A pillangó Montrealba érkezése nagyon tiszta példája az éghajlatváltozás hatásának. Az elmúlt évtizedekben az északabbra lévő területek enyhébb hőmérsékletei lehetővé tették, hogy túlélje a telet és benépesítse új élőhelyét. Az óriás-fecskefarkúlepke fokozatosan jutott el Québecig, és az első itt született bábok éppen most mennek át metamorfózisukon a botanikus kertben” – áll a kutatók 2012. július 16-i közleményében.
Az óriás-fecskefarkúlepke normális körülmények között Közép- és Dél-Amerikában él. Az 1990-es évek végétől kezdődően bukkannak fel Észak-Amerikában, mostanra egészen Kanadáig jutottak. Miközben más lepkefajok élőhelye is eltolódik északra, ennek sebessége körülbelül 16 kilométer évtizedenként. Az óriás-fecskefarkúlepke azonban ennél tizenötször gyorsabban halad új élőhelye irányában, mára már 400 kilométerrel északabbra is megtalálható eredeti élőhelyétől.
A Papilio cresphontes 15 centiméteres szárnyszélességével jelenleg Észak-Amerika legnagyobb pillangója.
Forrás: MTI
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
