Édesség a világűrben
Glikolaldehidet, a legegyszerűbb cukorféleség molekuláit, fedeztek fel egy a Naphoz hasonló ifjú csillag körül dán asztrofizikusok. A vizsgálatok eredményét az Astrophysical Journal Letters című szakfolyóiratban ismertették - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Fotó: ESO/L. Calçada & NASA/JPL-Caltech/WISE Team
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méteres magasságban működő rádiótávcső-rendszerrel, az ALMA-val (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) végezték megfigyeléseiket. Az 54 darab 12 méteres és 12 hétméteres átmérőjű, mozgatható antennákból álló rendszer a milliméter, illetve szubmilliméter hullámhosszúságú sugárzást érzékeli.
Az ifjú csillag, az IRAS 16293-2422 katalógusjelű nap 400 fényévnyire látható a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben. „A születő csillagot körülvevő por- és gázkorongban találtunk glikolaldehidet, ez a cukrok legegyszerűbb alakja, és nem sokban különbözik attól, amivel a kávénkat édesítjük. Szénből, oxigénből és hidrogénből álló nyolcatomos molekula, amely más molekulákkal kölcsönhatásba lépve bonyolultabb cukrokat, glukózt és ribózt hoz létre. A ribóz a nukleinsavaknak, így a DNS-nek és az RNS-nek is fontos építőeleme” – mondta Jes Jorgensen, a tanulmány vezető szerzője, a koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatója.
Korábban már észlelték a glikolaldehid-molekulákat a csillagközi térben, ám ez az első, amikor egy Naphoz hasonlító csillag környékén fedezték fel.
A valóságban a molekulák körülbelül akkora messzeségben vannak a csillagtól, mint a Nap és az Uránusz közötti távolság.
„A nagy kérdés, hogy mennyire összetettek ezek a molekulák, mielőtt beépülnek a csillagot körülvevő gáz- és porkorongból képződő bolygóba. Ez sok mindent elárulhat az élet keletkezéséről” – tette hozzá Jes Jorgensen.
Mivel az IRAS 16293-2422 katalógusjelű csillag viszonylag közel van a Földhöz, a tudósok nyomon követhetik, hogy miként változik a fiatal csillagot körülvevő gáz- és porkorong molekuláris összetétele. A nagyteljesítményű berendezések, így az ALMA rádiótávcső-rendszer lehetővé teszik azt is, hogy megfigyeljék, milyen kölcsönhatásba lépnek ezek a molekulák az új bolygók képződése során.
Forrás: MTI
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
