Európa levegője

Fotó: dreamstime

A bevezetett korlátozó intézkedések ellenére, az európai lakosság mintegy harmada van kitéve túl magas mikrorészecske-koncentrációnak, ami a legnagyobb veszélyt jelenti az emberi egészségre. Az EU az elmúlt évtizedben jelentős eredményeket ért el a savas esőt okozó szennyező anyagok légkörbe jutásának korlátozásában, az EEA legutóbbi jelentése azonban a légkörbe jutó mikrorészecske-terhelés és a talaj menti ózonkoncentráció terén tartós problémákra hívja föl a figyelmet, egyes régiókban.

Janez Potočnik, az EU-Bizottság környezetvédelmi biztosa rámutatott: „A tanulmány időben figyelmeztet bennünket arra, mennyire fontos a levegő minősége a lakosság egészségre nézve. Ezért is szeretném elérni, hogy 2013 a Levegő Éve legyen, és pontosan a tanulmányban feltárt problémák miatt törekszem a levegő tisztasága felett őrködő törvények szigorítására.”

Jacqueline McGlade professzor, az EEA igazgatója a következőket hangsúlyozta: „Az Európai Unió nagy eredményeket ért el számos légszennyező anyag kibocsátásának csökkentésében az elmúlt évtizedben, de bőven van még mit tenni. Számos országban a szennyezőanyagok koncentrációja még mindig meghaladja az európai polgárok egészségének védelmében megállapított törvényes és ajánlott határértékeket. Olyannyira, hogy a legszennyezettebb nagyvárosokban és régiókban a légszennyezés mértéke két évvel csökkenti a lakosok várható élettartamát.”

A tanulmány szerint a „PM 10” mikrorészecske kategóriában, 2010-ben a városi lakosság 21 százaléka volt kitéve az egészségvédelmi szempontból legszigorúbb napi határértéket meghaladó koncentrációnak. A finomabb „PM 2,5” mikrorészecske kategóriára megszabott éves (a napinál kevésbé szigorú) koncentrációnak pedig a városi lakossági 30 százaléka volt kitéve. Az uniós szabályoknál jóval szigorúbb WHO-ajánlás (Egészségügyi Világszervezet) szerint viszont meghaladó mikrorészecske koncentrációt a lakosság 81 és 91 százalékát veszélyeztette.

A súlyos légzőszervi problémákat és korai halált okozó ózonszennyezés (O3) 2010-ben, a városi lakosság 97 százaléka esetében volt a WHO ajánlása feletti, 17 százaléka pedig az uniós ajánlások feletti szinten.

A vizek algásodásáért s részben a savas esőért felelős nitrogén oxid (NO2) szennyezésnek az uniós határértékek feletti mértékben, 2010-ben a lakosság 7 százaléka volt kitéve.

Karszinogén benzo(a)pyrene (BaP) szennyezés a városi lakosság 20-29 százalékát érintette, a 2013-ban életbe lépő uniós határérték felett 2008 és 2010 között.
A kéndioxid (SO2) szennyezés terén nagy eredményeket sikerült elérni az EU-ban: 2010 volt az első év, amikor a lakosság már nem volt kitéve az uniós határértéket meghaladó terhelésnek.

A légkör szénmonoxid, benzol és nehézfém (arzén, kadmium, nikkel és ólom) terhelése az EU-ban általában alacsony, csak ritkán és helyenként fordul elő határértéket meghaladó mértékben.

Forrás: MTI

Magyarország légszenynezettségének értékei az Időkép szmogtérképén követhető nyomon.