Extrém idők, extrém viharok?

Nyíracsád, 2012. június 1-je.                              Fotó: Nagy Levente/ Hadú Online

Az utóbbi években Magyarországon sem szokatlan a jellegzetes tölcsér alakú, hevesen örvénylő légoszlop, a tornádó. Elnevezése valószínűleg a spanyol eredetű tornada (zivatar, égiháború) szóból származik. A forgószél kialakulása a legnagyobb méretű és energiájú viharfelhőkhöz köthető. A nagy szélsebesség és a nyomáscsökkenés együttesen okozzák az óriási pusztítást.

Kialakulásában egyrészt szerepet játszik az extra, függőleges irányban is létrejövő hőmérséklet-különbség, mely egy meleg nedves és egy igen hideg, száraz légtömeg határán keletkezik. Másrészt pedig, a szupercellákban az ún. Coriolis-erő hatására kialakul a forgó mozgás, illetve az ezzel kapcsolatos örvényesség-koncentráció.
Forgószél bármelyik földrészen kialakulnak a 20° és 60° szélességi kör között. Erős forgószél az Egyesült Államok középnyugati részén gyakori, valószínű a kontinens észak-déli nyitottsága miatt. A Kordillerák nem tudják feltartóztatni a dél felé nyomuló sarkvidéki hideg áramlatot, ugyanakkor szabad az út a Mexikói-öböl irányából érkező trópusi légtömegeknek is.

A tornádó erőssége Theodore Fujita (1920-1998) japán származású amerikai meteorológus által meghatározott skálán adható meg: F0 – F5. Élettartamuk erősségüktől függ. Két-három percesek a gyengék, és nyolc-tíz percesek az erősek.
A Magyarországon észlelhető tornádó energiája általában kisebb mint az amerikai kontinensen pusztítóé – nálunk ritka az F2-es fokozat.

Forrás: ng.24.hu

A Kutatók Éjszakáján, Németh Lajos meteorológus előadásából megtudhatjuk, hogy a tudomány segítségével föl tudunk-e készülni “időjárási katasztrófákra”. Át kell-e alakítani életünket az éghajlatváltozás miatt?
Az előadás helyszíne: Városligeti Műlyégpálya (Marie Curie színpad), 1146 Budapest, Olof Palme sétány 5.
Az előadás kezdete: 2012. szeptember 28., 21:10 perc