Az idei nyár időjárási rekordjai
Magyarországon az elmúlt 112 évben mért értékek alapján az idei volt a második legmelegebb és a tizenegyedik legszárazabb nyár – adta hírül az Országos Meteorológiai Szolgálat, a honlapján.
Fotó: dreamstime
Mint a tanulmányában kifejtették, a nyár folyamán a középhőmérséklet általában 20-22 Celsius-fok között alakult. Ennél hűvösebb, 15 fok alatti értéket a magasabban fekvő területeken mértek, például a Mátrában és a Bükkben. Melegebb, 22-23 fokos középhőmérsékleteket általában az ország délebb részein és Budapesten rögzítettek. A három nyári hónap értékei alapján a legmelegebb, amikor az átlaghőmérséklet a 23 fokot is meghaladta, Szeged környékén volt.
Mindhárom nyári hónapban melegebb volt, mint általában. Összességében a 2012-es nyár az átlagoshoz képest 2,5 fokkal volt melegebb, és „több hőhullámot is átéltünk a nyár folyamán”. A legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát (amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 fokot) a 20. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben azonban ez rendszeressé vált. Budapesten, mostanáig a legtöbbször (13 alkalom) 1992-ben teljesültek a harmadfokú hőségriadó kritériumai. Tavaly 7, az idei nyáron viszont 24 ilyen napot tartottak számon – tájékoztatott a meteorológiai szolgálat.
A 2012-es év több meteorológiai rekordot is hozott: számos napi hőmérsékleti rekord dőlt meg. Ezek között négy alkalommal jegyeztek fel új napi maximum hőmérsékletet. Június 19-én Bugacon:35,5, július 2-án Túrkevén:38,4, augusztus 22-én Baján:39,1, augusztus 24-én Csávoly állomáson: 40,4 Celsius-fokkal dőlt meg a korábban, azon a napon rögzített rekord.
A minimum- és az átlaghőmérsékletek sokéves napi maximuma 16 alkalommal dőlt meg a nyáron. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 1,7 fokot augusztus 28-án Zabaron mérték.
Három alkalommal a napi szélrekord is megdőlt. A meteorológiai szolgálat Kab-hegyi állomásán június 5-én mért óránkénti 121 kilométeres, illetve augusztus 7-én 115,6 kilométeres erősségű, július 29-én pedig a Püspökszilágyon mért 131,8 kilométeres erősségű széllökések jelentettek új rekordokat.
Összességében az idei nyár jóval szárazabb volt a megszokottnál, a sokéves átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 68 százalékát jegyezték fel. Az 1901 óta mért adatok alapján pedig az idei augusztus az elmúlt 112 év legszárazabb augusztusa volt, ekkor országos átlagban a szokásos csapadékmennyiség 13 százaléka hullott. A június is átlag alatti volt, 21 százalékkal esett kevesebb eső, míg a július valamelyest átlag feletti, (102 százalékos) csapadékösszeget hozott.
Forrás: MTI
A Golf-áramlat ősi vándorlásának bizonyítékaira bukkantak
A fiatalabb dryas, vagyis a jégkorszak végét követő, ezer évig tartó lehűlés idején a Golf-áramlat útvonala több száz kilométerrel északabbra tért a szokásosnál, és ezzel súlyos zavarokat okozott az egész észak-atlanti áramlási rendszerekben.
Eljuthatott a földi élet a Jupiter jeges holdjára?
A pánspermia elmélete alapján a máshol kialakult élet a világűrön keresztül juthatott el bolygónkra, de az sem kizárt, hogy a földi élet is elérhetett más égitesteket.
Különc bolygókezdemény maradványa ez a különös meteorit
Mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy, a Hold vagy akár a Mars nagyságát is elérő különös ősbolygó egy másik égitesttel ütközve ripityára tört.
Több tucat, korábban ismeretlen vulkáni képződményt találtak az óceán mélyén
A szakértők mesterséges intelligencia segítségével keresték a kalderákat.
Égi jelenségek 2026. július második felében
Megérkezik a nyári meteorszezon, a hónap közepén megcsodálhatjuk a nyári Tejutat, alkonyi holdsarló vár, majd teliholddal végződik a hónap.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
