Cassiopeia szíve
Az északi félgömb egyik legnépszerűbb cirkumpoláris csillagképe a görög mitológiából ismert, az éjszakai égbolton 'W' alakban tündöklő Cassiopeia.
Csillagképszomszédai a mitológiai történetből ismert férje, Cepheus és lányuk, Androméda. A közelben található Perseus (Androméda megmentője) és Cetusként a lányt elrabló szörny is.
A Cassiopeia és a Perseus csillagképek között helyezkedik el egy izgalmas formájú alakzat: az IC1805 (SH2-190) katalógusszámú Szív-köd. Kiterjedése hatalmas, több mint kétszáz fényévnyi távolság a csúcsától a jobb pitvar végéig. A Naptól 7500 fényév távolságra van.
Az emissziós köd színét a sugárzó, forró ionizált gáz (plazma) adja. Az univerzumban a hidrogén a leggyakoribb csillagközi gáz. Ennél az objektumnál a 652 nanométeres hullámhosszon sugárzó hidrogén vörössége dominál. A hatalmas kiterjedésű, sötét porfelhők izgalmas kontrasztot mutatnak az ionizált hidrogén vöröses fényével.
A két pitvar határán, középen a Melotte 15-ös csillaghalmaz ragyog, néhány óriási csillaggal, ennek tömege közel ötvenszerese a Napunkénak. A szív csúcsában található igen fényes csomó, külön katalógusszámot visel: NGC896-ként ismerjük, fényessége miatt jóval korábban felfedezték, mint a teljes alakzatot.
A képet 2012 októberében három héten át rögzítettem, Budapest mellett, Piliscséven. Összesen 15 órányi fényt gyűjtött be a kamera érzékelője, nem számítva a szintén sokórányi „dark” képet. A fotó 400 mm-es fókuszú lencsés távcsővel, óragépes mechanikával, csillagászati fényképezésre átalakított Canon EOS 600D géppel készült, ISO 800 érzékenységen.
Írta és fényképezte: Fényes Lóránd/ pleiades.hu