Képesek lennénk lemondani róla?

Fotó: dreamstime

A világ gazdagabb államaiban viszont, az autók számának növekedése jelenleg már stagnál. Egyre több szakember veti fel, hogy mind a gépjármű birtoklása, mind pedig a megtett kilométerek száma elérhette a csúcspontot, és innen már csak a csökkenés következhet a fejlettebb országokban.
Sok országban, többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svédországban is a recesszió és a magas üzemanyagárak miatt, 2008 óta egyre kevesebbet autóznak. A legtöbb előrejelzés még azt jósolja, hogy a gazdasági fellendülés után az emberek ugyanannyit autóznak majd, mint a válság előtt.

Általános tendencia a fejlett világban, hogy 1950 óta a gépjárművek és a megtett kilométerek száma folyamatosan nő. Az olyan rövid távú hatásokat, mint amit az 1970-es olajárrobbanása okozott, átmeneti visszaesés volt, gyorsan kiheverte az iparág.
A gépkocsi-használat jelenlegi mérséklődéséhez kétségtelenül hozzájárult a recesszió, de a jelek szerint ez a csökkenés már a válság előtt megkezdődött. 2012 márciusában az ausztrál kormány megrendelésére készült tanulmány szerint a világ húsz fejlett országában a járművel megtett távolság már „telítettségi trendet” jelezett.

Minden statisztikából az tűnik ki, hogy a világ leginkább „autóőrült” országának továbbra is az Egyesült Államok számít. Ott egy 2004 és 2007 közötti visszaesés után a járművekkel megtett teljes távolság enyhe növekedésnek indult, de még nem érte el a korábbi szintet. Az utazások száma is leginkább csak azért csökkent, mert mérséklődött a nem virtuális jellegű bevásárlásokhoz kapcsolódó forgalom.

Nagy-Britanniában az egy vezető által megtett távolság folyamatosan csökkent 2000 óta, a teljes forgalom pedig a növekvő népesség ellenére, egy évtizede nem változott. Az elmúlt 15 évben a britek csak alig valamivel autóztak többet, mint az 1970-es években.   

Az autózás csökkenésében szerepet játszik az üzemanyag ára a fiatalok részéről a magasabb biztosítási díjak, a munkanélküliség, ám főszrepe az internetnek van.  A Michigani Egyetem 15 országban készült felmérése azt mutatja, hogy azokon a területeken, ahol sok fiatal használja az világhálót, az átlagnál kevesebben szereznek jogosítványt. A KCR nevű piackutató cég arra az eredményre jutott, hogy az egyesült államokbeli 18 és 34 év közöttiek körében minden más korcsoportnál magasabb azok aránya, akik szerint az online közösségi média képes helyettesíteni bizonyos autós utazásokat.

Legtöbb gazdag országban a vidéki területeken egyenletes vagy növekvő a személygépkocsi használata, hiszen ott továbbra is a mozgás szabadságát és kényelmet jelenti. A városokban azonban – különösen a belvárosban – mind a gépjármű-tulajdon, mind a -használat csökken. Az Egyesült Államokban az autó nélküli nagyvárosi lakosok aránya az 1990-es évek közepe óta 13 százalékra nőtt (vagyis több mint 3 millió embernek nincs autója), míg a vidéki térségekben csak 6 százalékos ez a mérték. Fontos tényező az is, hogy a megnövelt kapacitású tömegközlekedés az esetek többségében gyorsabbnak és megbízhatóbbnak bizonyul. Ezt támasztják alá az International Transport Forum adatai: az elmúlt 15 év során a közúti és vasúti beruházásokon belül a vasút részaránya 15 százalékról 23 százalékra nőtt.

Az autók városi léte saját sikertörténetének áldozata. A fizikus Cesare Marchetti 1994-ben még úgy vélekedett, hogy az elővárosokba költöző emberek átlagosan egyórányi időt hajlandóak a munkába járásra fordítani – és ezt az elvárást az autók évtizedeken át képesek is voltak teljesíteni. Ám ahogy növekedtek az elővárosok, szaporodtak a dugók, és az ingázási idő túllépte a tűréshatárt – sokan kezdtek visszaköltözni a városközpontokba.

És, hogy Magyarországon mikor tennék le az autót? A Generali biztosító nemrég elvégzett kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett autósok közel 30 százalékát nem befolyásolja az üzemanyag ára. A fennmaradó 70 százalék átlagosan ezer forint körüli benzinárnál választana más közlekedési eszközt.

Az 1200 fős reprezentatív kutatás eredményei alapján a nők ragaszkodnak jobban az autós közlekedéshez, míg a férfiak átlagosan 663 forintos benzinár mellett döntenének úgy, hogy alternatív közlekedési eszközt választanak, a hölgyeknél ez a szám ezer forint felett volt. Érdekesség, hogy míg a Budapesten élők már 500 forint körüli benzinár mellett „letennék” az autójukat, addig vidéki városokban és falvakban ugyanez csak ezer forintot meghaladó üzemanyagár mellett történne meg.

Forrás: MTI/ Generali-Providencia Biztosító Zrt.