Klímaváltozási Konferencia Katarban

Fotó: unfccc

„A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.

A feltörekvő és fejlődő országok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó, fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják, bár más országok, így az Egyesült Államok, még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.

Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott az újabb kötelezettségvállalástól, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett.

Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan zárult félsikerrel. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott tervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: „A helyzet nagyon sürgős. (…) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”.
Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.

Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Forrás: MTI