Vigyázzunk a Földre és lakóira!

Egy kecskebéka a kiszáradt tó fenekén.

Először is elfogadták az „előzetes elővigyázatosság elvét”, amely szerint nem szabad megvárni a tudományos kételyek eloszlását, hanem kellő időben kell a döntéseket meghozni, mert elképzelhető, hogy amikorra minden bizonytalanság megszűnik, már késő lesz.

Egy másik ajánlás arra irányult, hogy állapítsák meg az üvegházhatású gázoknak azt a koncentrációját, amely még nem hat kedvezőtlenül az emberek egészségére, illetve az ökoszisztémák alkalmazkodóképességére.

Az 1992-es Riói egyezmény résztvevői megállapodtak abban, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját olyan szinten kell stabilizálni, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes, antropogén (emberi) hatást. Ezt a szintet olyan időintervallumon belül kell elérni, amely lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá ami módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatására. Minél változatosabb egy közösség, annál könnyebben tud alkalmazkodni egy változáshoz.
Földünk éghajlata állandóan változott a múltban, ingadozik a jelenben, és feltételezhetően módosulni fog a jövőben is, ám ezt a folyamatot fölgyorsítja az ember tevékenység.

A légkör az éghajlati rendszer központi komponense, annak leginkább instabil, legnagyobb változékonyságot mutató része. Anomália akkor jelentkezik, amikor egy szokásos éghajlati tevékenység nagymértékben eltér az átlagostól. Ezt mi is érzékelhetjük, hiszen egyre többször fordulnak elő hazánkban is szélsőséges időjárási jelenségek. Persze régen is voltak szélsőséges időszakok, két kilengés között azonban hosszabb idő telt el, így a legyengült szervezeteknek volt idejük regenerálódni, újra stabil állományt létrehozni. Manapság akár pár nap alatt is több 10 Celsius-fokot csökken vagy növekszik a hőmérséklet, vagy épp pár óra alatt leesik egy havi csapadék úgy, hogy 4-5 kilométerrel arrébb egy csepp eső sem.

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai 2000. április 19-én a valaha mért legnagyobb vízállást jegyezték le a Tiszán, 1041 centiméter, melyről emléktábla tanúskodik a hídpilléren. 2012. augusztus 25-én viszont csak 263 centiméteres víz volt a mederben, szárazon lehetett besétálni a híd lábához. A Zagyván is hasonló adatok kerültek rögzítésre: 2012. augusztus 25-én 90 centimétert mutatott a mérce, de volt már 650 centiméter is. 2000-ben a magas tiszai vízállás miatt a Zagyva vize, még ha lassan is, de visszafelé folyt, a Tiszában lévő sok víz visszanyomta. Idén a torkolaton gond nélkül át lehet sétálni a köveken, ott ahol februárban kemény fagyok uralkodtak hetekig, majd pár nap alatt elolvadt a jégtakaró, mert mínusz 15 Celsius-fokról plusz 2 Celsius fokra emelkedett a hőmérséklet.

Egy-egy védett területen a tűz is nagy károkat okoz, mert az ott elpusztult élővilágnak már nincs honnan regenerálódni, végleg elveszik. Anno, ha eltűnt egy populáció, akkor máshol egy új jött létre. Most ha eltűnik egy, félő, hogy a faj a kihalás szélére sodródik.

Egy molekula szén-dioxid légkörben tartózkodási ideje 100 évre tehető. Ma a CO2 mennyiség 30 százalékkal több mint az ipari forradalom előtt, a metán 100 százalékkal, a nátrium-oxid 9 százalékkal. Ezen adatok jelzik az emberi tevékenység mértékét. A természetes üvegházhatás híján a Föld felszínének átlaghőmérséklete a jelenleginél 33 Celsius-fokkal lenne alacsonyabb (-19 Celsius-fok).
A melegedés sebességét 0,1-0,2 Celsius-fok/ évtizedre becsülik a szakemberek. Ez sokkal gyorsabb, mint eddig bármikor. Ehhez egy idő után a természetes szervezetek nem tudnak alkalmazkodni, s ide az ember is beletartozik. Sokszor halljuk, hogy mekkora baj, ha 1-2 fokot emelkedik a Föld átlag hőmérséklete. Gondoljunk csak bele, ha a mi testhőmérsékletünk emelkedik 1-2 Celsius-fokot! Ugye volt már mindenki lázas?!

Az aeroszol részecskék számának növekedésével a kialakuló felhőcseppek száma is növekszik, ami a felhő sugárzás-visszaverő (hűtőhatás) képességének növekedését eredményezi. Ha túl sok aeroszol részecskét juttatunk légkörünkbe, akkor a felhőcseppek átlagos mérete csökken, így a felhők csapadékhajlama is kisebb lesz, aminek következtében a globális felhőborítottság növekszik, ez pedig épp a lehűléshez, s nem a felmelegedéshez vezet a jövőben (Természet világa GELENCSÉR A.: Aeroszol részecskék a levegőben). Melegítő hatással a felhőzet hiánya is rendelkezik. A 30 százalékos felhőzet és a 25 százalékos csapadék csökkenésének hatása megegyezik az 1fokos hőmérsékletemelkedés hatásával. Ezek már lokálisan érzékelhető vízhiányhoz vezetnek.

A zagyva folyó torkolata Szolnokon.

A felmelegedés hatására melegebb lesz a levegő, mely több vízgőzt tud befogadni, s ez statisztikailag azt jelenti, hogy átlagban több hó esik például az Antarktiszon, ergo évtizedről, évtizedre vastagodik a hótakaró, ezzel kompenzálva az északi féltekén olvadó jég tengerszintemelő hatását, illetve a tenger sókoncentrációjának hígulására is hatással van, s ezzel a Golf-áramlatra szintén, mely például Európában érezhető. (Természet világa, Koppány Gy.: A Föld-légkör rendszer sebezhetősége).
Az erdők 20-40 százalékkal több szén-dioxidot tárolnak, mint a gazdasági növények, ezért is probléma, ha kivágjuk a fákat, s nem ültetünk helyükre másikat, mivel így nem csak a kivágott fák eltüzelésével juttatunk vissza szén-dioxidot a légkörbe, hanem az esélyét is elvesszük annak, hogy az új erdő újabb CO2–t kössön meg.

Ha az emberek nem érzik azonnal a változást, nem hisznek a tudósoknak, s a figyelmeztetést elengedik a fülük mellett. Jelenleg még kevés az adat és nem lehet pontosat előre jelezni, ám a természetvédők már jó ideje kongatják veszélyt jelző harangjukat.

Írta és fényképezte: Lenner Ádám