Harminc éve tanulmányozzák a hiperóriás csillagot
Harminc éve ejti ámulatba az asztronómusokat egy hiperóriás csillag, amelynek hőmérséklete kevesebb, mint három évtized alatt háromezer Celsius-fokkal növekedett.
A megfigyelésekről, amelyeket hat európai ország csillagászai végeztek holland szakemberek irányításával, az Astronomy and Astrophysics folyóiratban számoltak be.
A hiperóriás csillagok sok milliószor fényesebbek, mint a Nap, galaxisunkban csupán egy tucat ilyen csillag ismert. A felfedezés fontos lépés lehet a hiperóriások rejtélyének megismeréséhez, amelyek a Tejútrendszer legfényesebb és legmasszívabb csillagai – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A HR 8752 (A V509 Cassiopeiae) katalógusjelű csillag a Kassziopeiai csillagképben, körülbelül 7800 fényévnyire van a Földtől. 1900 és 1980 között a csillag felszíni hőmérséklete gyakorlatilag változatlan, 5000 Celsius-fok volt. Az 1980-as évek elején kezdett a távoli nap „felforrósodni”, majd 1985 és 2005 között elérte a 8000 Celsius-fokot. Az adott időszak alatt a csillag rádiusza, amely eredetileg a Napét 750-szer múlta felül, csökkent, immár „csupán” 400-szorosa.
„Megdöbbentünk, milyen óriási változáson ment át a csillag ilyen rövid idő alatt” – hangsúlyozta Alex Lobel belga asztrofizikus, a tanulmány társszerzője.
A kutatók szerint a HR 8752 sárga hiperóriás, rövid életének egy olyan szakaszába ért, amikor a hőmérséklete és fényessége nagyon gyorsan változik. A sárga hiperóriásoknak nagyon szokatlan a légkörük is, mivel a kifelé „húzó” erők egyenlők, de sokszor erősebbek a gravitációnál. Ennek következtében iszonyú mennyiségű, évente körülbelül egy Nap-tömegnyi anyagot dobhatnak le magukról.
A HR 8752 sorsa ismeretlen, bár sok jel mutat arra, hogy szupernóvaként végzi életét, vagy úgynevezett fényes kék változó (LVB Luminous Blue Variable) fázisba kerül. Az ilyen forró és nagy luminozitású csillagok folyamatosan változtatják fényességüket és erős csillagszelük miatt jelentős mennyiségű anyagot veszítenek. Bármi is legyen a HR 8752 sorsa, mint a megfigyeléseket harminc éve irányító Kees de Jager és Hans Nieuwenhhuijzen, az utrechti Holland Űrkutatási Intézet szakemberei megjegyzik, semmilyen változás nem kerülheti el a kutatók figyelmét.
Forrás: MTI
Fotó: Royal Observatory of Belgium
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
