2012 asztrotájképekben
Egy szubjektív képriport keretében az óévben készített látványos csillagászati tájképekből állítottunk össze egy válogatást.
A zimankós téli hónapok megkapó légköroptikai jelensége, egy szinte mértani pontosságú 22 fokos holdhaló rajzolódott ki a veszprémi vár felett február folyamán.
A tavaszi napéjegyenlőség időszakában a Jupiter – Hold – Vénusz együttállásának változatos formációiban gyönyörködhedtünk az alkonyati égen, amelynek ezúttal a Budavári Palota szolgált kulisszaként.
Földünk déli féltekéjén olyan csillagképek is feltűnnek, amelyek a mi földrajzi szélességünkről láthatatlanok; a Dél Keresztje megpillantása mindenki számára örök élmény lehet.
A tavasz égi színházának a főszereplője a szerelem istennőjéről elnevezett bolygó, a Vénusz ragyogó látványa volt az alkonyati égen.
Az év legfontosabb csillagászati eseménye volt a Vénusz átvonulása a Nap előtt. A jelenség napkeltekor következett be, amikor a planéta kis fekete korongként mutatkozott központi csillagunk légkörtől eltorzult felszínén.
A méltán híres augusztusi hullócsillageső ez évben sem hazudtolta meg magát; a hajnalig virrasztók számos fényes meteor felfénylését figyelhették meg a Perseidák éjszakáján.
Az Alpok egyik legszebb hegycsoportjában, a Dolomitokban, egy zöldes sávokból álló ritka légköri jelenséget, a légkörfényt sikerült lencsevégre kapni a Három Nővér sziklaformációja felett.
Az őszi köntösbe öltözött táj és a csatári kápolna felett vettünk búcsút az égi országúttól, a Tejúttól.
A hőmérsékleti inverzió a tél folyamán a völgyekben hosszasan megülő ködös időjárást produkált, miközben a magasabb területek, jelen esetben a veszprémi óváros, már ragyogó napsütésben fürödtek.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás
www.astrophoto.hu
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
