Egy különleges galaktikus „csontváz”
A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói az infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkóp segítségével felfedezték a Tejútrendszer első "csontját" - egy porból és gázokból álló hosszú "indát". Az eredményekről az Amerikai Csillagászati Társaság közgyűlésén számoltak be.
Fotó: NASA/JPL/SSC
A Tejútrendszer egy küllős spirálgalaxis, amelynek szerkezetét nehéz pontosan meghatározni, mivel a csillagászok belülről vizsgálják. Ugyanakkor más spirálgalaxisok esetében a kutatók észlelték a távoli csillagvárosok „csontvázát”, hosszú, egyenes képződményeket, amelyek kevésbé masszívak, mint a spirálkarok – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Alyssa Goodman és kollégái a galaktikus „csontot” akkor fedezték fel, amikor a Nessie elnevezésű porfelhőt tanulmányozták. A képződmény központi részét három éve szintén a Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Bostoni Egyetem kutatói térképezték fel, és a struktúrát a Loch Ness-i szörny után nevezték el. Alyssa Goodman csapata viszont azt derítette ki, hogy Nessie kétszer, de akár nyolcszor is hosszabb lehet, mint a Bostoni Egyetem asztrofizikusai eredetileg feltételezték.
A gázmolekulák rádiósugárzása arról tanúskodik, hogy nem az anyag véletlenszerű kivetüléséről van szó, hanem valóságos képződményről. A struktúra hossza több mint 300 fényév, szélessége azonban legfeljebb egy vagy két fényév, és annyi anyagot tartalmaz, ami százezer Nap-tömegnek felel meg.
„Leginkább a szárkapocscsontnak (fibula), az alsó lábszárunkban lévő vékony, hosszú csontnak felel meg” – magyarázta Alyssa Goodman. Szerinte lehetséges, hogy a „csont” a spirálkarok között helyezkedik el. Elképzelhető az is, hogy a spirálképződményeket összekötő nagyobb hálózat egyik eleméről van szó.
„Reményeink szerint egyre több és több ilyen elemet találunk, amelyek segítségévek megalkothatjuk a Tejútrendszer ’csontvázának’ háromdimenziós térképét” – mondta Alyssa Goodman.
Forrás: MTI
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
