Az európai tengerek védelmében

Fotó: dreamstime

Ezen okok miatt az Európai Parlament Halászati Bizottsága előterjesztette reformját, így most a parlamenti képviselőkön a sor, hogy az óceánok megmentésére szavazzanak.

A WWF nyílt levélben kereste meg az Európai Parlament képviselőit annak érdekében, hogy valamennyien támogassák a halászati politika reformját. Minden erőforrást a még megmenthető halállományok megőrzésére kell fordítani, az óceánok élővilága ugyanis semmivel sem szegényebb, mint a szárazföldi. A védett tengeri zónák kialakításán kívül a halászati technikák szabályozása is hozzájárul a világtengerek ökológiai állapotának megőrzéséhez. 

Az óceánok és világtengerek kizsákmányolása világszerte jelentős természetvédelmi problémát okoz. A természetes vízi halászat és a haltenyésztés évi 110 millió tonna élelmiszert biztosít. Ennek viszont nagy ára van, hiszen a tengeri halállományok több mint felét kifogják, és nincs lehetőség a növekedésükre. 

A halászati reform azt javasolja, hogy Európa felségvizeinek halállományát abban az állapotában őrizzük meg, hogy képes legyen az állandó megújulásra. Az előterjesztés szerint 2015-re elő kell készíteni azt a többéves tervet, ami megfelelő kvótákat és szabályozásokat tartalmaz, öt éven belül a nullához közelire kell szorítani a hálóban elpusztuló halak mennyiségét, és korlátozni kell a halászatra igénybe vehető pénzügyi támogatások mértékét.

Európa felségvizein történő halászat szabályozása az elmúlt évtizedekben rendre elmaradt. Gyakran születtek olyan döntések, melyek a halakban bővelkedő tengerek kimerülését okozták. Sok esetben a megfigyelésekből származó adatokat figyelmen kívül hagyva állapították meg a kifogható mennyiség kvótáit. 2000 és 2008 között a tagországok adófizetőinek pénzéből 33,5 millió euróval támogatták – az egyébként is túlhalászott és veszélyeztetett – kékúszójú tonhal hatékonyabb halászatát szolgáló eszközök fejlesztését.

A tengerek kizsákmányolása megállítható folyamat. Hatásosnak mutatkozott amikor egyes zónákban megtiltották a halászatot vagy annak egyes fajtáit, például a fenékhálós halfogást. Egy példamutató halásztársaság már lecsökkentette a felségterületén kifogható halmennyiséget, hogy elkerülje a túlhalászat miatt fenyegető populációk összeomlását.

Az Egyesült Királyságban bevezették azt a szabályozást, hogy a halászoknak és a kereskedőknek is regisztrálniuk kell az eladott halmennyiséget, ezzel is segítve az ellenőrzést.

A halászati reformra szükség van, hogy a tengeri ökoszisztéma minél kevésbé károsodjon és a szabályozás révén minél változatosabb legyen a tengeri populáció.

Forrás: WWF