Holdfényes télben a cseszneki várnál
A magasan járó Hold szinte nappali fényben világította meg a bakonyi tájat, felette pedig a tél konstellációi őrködtek.
Az erdő sűrűjéből előbukkanó romok felett az Orion csillagkép tagjait fedezhetjük fel a fák között, míg a kép jobb felső sarkában a téli éjszakák fő látványossága, a Jupiter tündököl az égen.
Az új év meglehetősen szűkmarkúan bánt a csillagos ég kedvelőivel, csak néhány felhőtlen éjszakával örvendeztetett meg bennünket. A ragyogóan tiszta este érdekessége a Merkúr megfigyelése volt; a maximális keleti kitérése közelében tartózkodó planéta büszkén fénylett a nyugati horizont irányában. A cseszneki várhegy északi oldala eszményi helyszín egy asztrofotós számára: a sziklaszirten látható távoli romok, a Kőmosó-szurdok bejárata, az erdős és ligetes területek váltakozása mind-mind érdekes témát kínálnak, miközben fényszennyezéstől megkímélt környezetben dolgozhatunk.
Az első negyedben járó Hold szinte vakítóan sugárzott az égen, amit tovább erősített a havas felszínről visszaverődő fény. Így nem csoda, ha a máskor oly domináns csillagképek most szolidan húzódtak meg égi kísérőnk árnyékában. A sziklaszirten magasodó vár felett, a Sirius-Procyon-Betelgeuse csillagokból álló Nagy Téli Háromszög vigyázta az arra tévedő vándor lépteit.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
