A fölmelegedés hatása az emberi szervezetre
A Föld egyre melegebb és párásabb éghajlata miatt tíz százalékkal csökkent a legnagyobb forróságok idején az emberek munkaképessége – derült ki amerikai kutatók vizsgálatából.
Fotó: dreamstime
A meleg levegő több nedvességet tud megtartani, a légkör manapság párásabb, mint régen, a munkavégzés pedig megterhelőbb a meleg hónapokban, amikor nagy a pára.
Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szakemberei a forró és párás időjárásra vonatkozó előírásokat az éghajlatváltozásról szóló előrejelzésekkel összevetve jutottak arra az eredményre, hogy a munkaerő-kapacitás csökkenése 2050-re globálisan kétszerese lesz az elmúlt hatvan évben mért 10 százaléknak.
A felmelegedés szélsőséges mértéke – 6 Celsius-fokos változás – esetén a világ sok pontján igen nehézzé válna a munkavégzés – fejtette ki John Dunne, a NOAA Princetoni Egyetemen működő geofizikai laboratóriumának professzora. Amerikai példát említve azt mondta: a Sziklás-hegységtől keletre az emberek olyan hőségstressznek lennének kitéve, amelyet ma még nem tapasztalt meg a világ.
Elmondása szerint New Yorkban olyan lenne a klíma, mint manapság Bahreinben (Perzsa-öböl), míg Bahreinben a hőség és a pára miatt hipertermia – a szervezet esetlegesen veszélyessé váló túlmelegedése – léphetne fel, még az alvó embereknél is.
Az ember olyan lény, aki termeli és leadja a hőt. Ha nem tudja gyorsabban leadni, mint ahogy termeli, hipertermiás állapot lép fel. A szervezet jellemzően úgy adja le a hőt, hogy kevesebb hőtermelő tevékenységet végez. Az éghajlat azonban olyan forróvá és párássá válhat, hogy még egy alvó ember se lesz képes elég gyorsan megszabadulni a hőtől – magyarázták a szakemberek.
„A munkaképesség fenntartásának egyedüli módja 3 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. A bolygó globális átlaghőmérséklete 0,7 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti időkhöz képest, a század közepére további 1,8 fokkal emelkedhet” – mondta Dunne.
A módszerek, miket néhány helyen már alkalmaznak a hőségstressz miatt – például a szieszta, vagy, hogy a munkások este-éjjel dolgoznak a szabadban a forró nappalok helyett -, hamarosan olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol eddig az effajta megterhelés nem volt jelentős az emberi szervezetre.
A tudósok szerint a trend valószínűsíthetően, az Egyesült Államok nyugati és Európa északi részét éri el utoljára. Fontos kérdés, hogy bizonyos régiókban mennyire tudnak alkalmazkodni a hőséghez – hangsúlyozta Dunne.
Forrás: MTI
Rejtőzködő fekete lyukakat kerestek
Olyan fekete lyukak után kutattak, amelyeket sűrű por- és gázfelhő rejt, így nem látható a beléjük zuhanó anyag által kibocsátott fény.
1,2 millió éves jégréteget értek el az antarktikai fúrókampány során
A déli sarkvidéki jég évmilliók alatt halmozódott fel és őrzi a régi klímánk nyomát, valamint környezetünk számos tulajdonságát.
Ezért olyan veszélyes a városi tűzvészek füstje
Los Angelesben a környék száraz növényzetéről a városra átterjedt példátlan tűzvész pusztított, és egy ilyen tűz nemcsak azokat károsítja meg, akiknek odavész a háza.
Ne örüljünk a mostani melegnek!
Lehet, hogy most pénzt spórolunk a fűtésen, nyáron viszont több hűtésre lesz szükségünk.
Égi jelenségek 2025. február első felében
Számos szép együttállást nézhetünk meg, telihold is lesz, de a hónap közepén már az állatövi fény megpillantására is esélyünk lehet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
