Tűzvihar a vulkán felett
Kivételesen nagyon is földi jelenségről, egy vulkánkitörés közben lecsapó villámról készült képet választott a nap csillagászati fotójának a NASA.
Fotó: Martin Rietze (Alien Landscapes on Planet Earth) / NASA–APOD NAGYÍTÁS
Az Egyesült Államok repülésügyi és űrhajózási hivatala (NASA) a honlapján rendszeresen közzéteszi A Nap Asztronómiai Fotójának (Astronomy Picture of the Day – NASA–APOD) választott fényképeket. Ezt az elismerést 2013. március 11-én – rendhagyó módon – egy földi jelenségről készült fotó nyerte el. A lebilincselő éjszakai képet Martin Rietze német fotográfus 2013 februárjában készítette a Japán déli részén található Sakurajima-vulkán kitöréséről.
A vulkánkitöréseket gyakran kíséri villámlás. A nyertes fotó által megörökített jelenség mégis viszonylag ritka, ugyanis ezúttal nem a kráterből kilövellő füst- és porfelhőben, hanem az izzó magma-záporban keletkeztek a látványos kisülések.
Amint a NASA weboldalán olvasható, a tudósok eddig még nem tisztázták egyértelműen, hogy miért jönnek létre villámok a vulkánkitörések során. Az egyik feltételezés szerint ilyenkor a kráterből kilövellő, elektromosan töltött magma-részecskék vagy porszemcsék a mozgásuk során eltérő polaritású régiókat hoznak létre – ezek között sül ki az elektromos feszültség, villámok formájában. Egy másik hipotézis azt feltételezi, hogy a vulkáni szemcsék az egymáshoz való súrlódásuk közben töltődnek fel elektromossággal, s emiatt jön létre az a feszültség, amely a nagy energiájú villámokat kelti.
Földünkön a villám kifejezetten gyakori jelenség: világszerte másodpercenként több mint negyvenszer csap le valahol az „istennyila”.
Forrás: ng.24.hu / H. Á.
Latin-Amerikára mutatnak Norvégia kék évgyűrűi
A skandináv fák és cserjék bizonyos években igen rosszul fejlődtek, amelynek nyomát az évgyűrűk jelzik.
Sosem mértek ilyen meleg januárt
Folytatódott az elmúlt hónapok extrém meleg trendje.
Égi jelenségek 2025. február második felében
Holdmentes kora esték, ragyogó téli csillagképek, együttállások, bolygók várnak az églesőkre február második felében.
Kis piros pontok rejtélyét oldották meg
A James Webb-űrteleszkóp eddig nem ismert galaxistípust fedezett fel, a kis piros pontnak (LRD) nevezett objektumok a korai univerzum képviselői.
Nem a Laacher See kitörése okozta a fiatalabb dryas lehűlését
A mintegy 12900-11700 évvel ezelőtti időszak a jégkor végi felmelegedést megszakító hőmérsékleti visszaesés volt, amelynek eredete mindmáig rejtély.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
