Bioüzemanyagok az Európai Unióban
A bioüzemanyag-előállítás helyzetével és környezeti hatásaival foglalkozik az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb tanulmánya.
Fotó: EASAC
Az EASAC korábban jelentést készített a szintetikus biológia, azaz a természetben nem létező biológiai szerkezetek előállításával foglalkozó fiatal tudományág helyzetéről, tanulmányt tett közzé a fertőző betegségek kezeléséről, a mesterségesen előállított nanoszerkezetek egészségre gyakorolt hatásáról, közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott genetikai vizsgálatok lehetséges előnyeiről és ártalmairól. A sorozat legújabb tanulmánya a bioüzemanyag-előállítás helyzetével és környezeti hatásaival foglalkozik.
Az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében 2009-ben fogadta el a „Megújuló Energiák Direktíváját”, amelyben nagyszabású célokat tűzött ki ezen energiák felhasználására, különös hangsúlyt helyezve a közúti forgalomban történő hasznosításukra.
A direktíva szerint, 2020-ig az Európai Unió minden tagállamában a közúti forgalom összes energiafelhasználásának 10 százalékát megújuló energiaforrásokból kellene fedezni. A célt vagy megújuló elektromos energia előállításával, vagy biomassza felhasználásával lehet biztosítani. Mivel a közlekedésben az elektromos járművek használata és általában a villamosenergia-termelésből származó megújuló energia mennyisége alacsony, a 2020-as célértékek várhatóan elsősorban biomassza felhasználásával és bioüzemanyag előállításával teljesíthetők. Az előrejelzések szerint azonban a bioüzemanyagok előállításában továbbra is az első generációs, hasznos növényi részek felhasználásán alapuló üzemanyagok dominálnak majd.
A szakértők ezzel kapcsolatban élelmiszer-biztonsági megfontolásokra is felhívják a figyelmet. Várhatóan növekedni fog az igény a fogyasztható növényi termékek iránt, amiket így ki kell emelni a bioüzemanyag-előállítás folyamatából. A munkacsoport javaslata szerint, a bioüzemanyag-előállítás során előnyben kell részesíteni a jelenleginél fejlettebb technológiákat, a táplálkozásra alkalmatlan növényi részek, (szalma, a faanyag, hulladékok) felhasználásán alapuló második, valamint az algák hasznosítását szolgáló harmadik generációs eljárásokat.
EASAC
Az európai nemzeti akadémiák 2001-ben azzal a céllal alapították az EASAC-ot, hogy a testület megalapozott tudományos szempontok érvényesülését segítse elő az uniós döntéshozatali folyamatokban. E cél jegyében az EASAC – amelynek egyik választott alelnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – az energetika, a környezettudományok és az élettudományok témakörében készít tanulmányokat, ajánlásokat a döntéshozók és az érdeklődők számára. A témák kidolgozását a Tudományos Tanács által megbízott munkacsoportok végzik.
„Néhány második generációs technológia nagy előrelépést jelent az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében. Alkalmazásuk azonban még nem lesz teljes értékű 2020-at megelőzően, a várható fejlesztéseknek pedig kereskedelmi méretekben is bizonyítaniuk kell. Az azonban látszik, hogy a célok eléréséhez további kutatási és fejlesztési beruházásokra van szükség” – hangsúlyozza tanulmányában a munkacsoport. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy nagy mennyiségű olyan élelmiszer vész kárba, amely jelentős, komposztálható alapanyagbázist jelenthetne, és akár a biogáz-előállításban, akár a talajba visszajuttatva hasznosulhatna. A munkacsoport ugyan javasolja a biogáz szerepének növelését, de azt is, hogy a „Megújuló Energiák Direktívájába” foglalják bele a biogázra vonatkozó rendelkezéseket is. A munkacsoport rámutat, hogy a bioüzemanyag-előállítás során a biodiverzitás nem kap kellő hangsúlyt, ugyanis a megőrzés szempontjából fontos területek kimaradtak a védelem alól.
A szakértők végső soron arra a következtetésre jutottak, hogy a 2020-ra kitűzött cél jelenlegi formájában egy alacsony hatékonyságú és környezeti szempontból káros bioüzemanyag-előállítást ösztönöz, ezért a 2020-ra kitűzött célt át kell gondolni, és amennyiben lehetséges, egy fenntarthatóbb szintet kell kijelölni.
Forrás: MTA/ ng.24.hu
A teljes dokumentumot itt olvashatják.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
