Szemétszedés az űrben
Hálót, szigonyt és kamikazerobotokat is bevetnének a földi kommunikációs műholdakat veszélyeztető űrszemét eltakarítására - hangzott el egy tudományos konferencián, csütörtökön Berlinben.
Illusztráció: ESA
A Föld körüli pályán számtalan mesterséges égitest kering, értékük összesen mintegy százmilliárd dollár. Ezeket a műholdakat azonban folyamatosan veszélyezteti a környezetükben felhalmozódott űrszemét. Begyűjtésük, megsemmisítésük jó ideje foglalkoztatja a tudósokat.
„Bármit is találunk ki, nem lesz olcsó megoldás, de azt is mérlegelni kell, mennyi kár keletkezhet egy űrkarambol esetében” – mondta Heiner Klinkrad, az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) űrszemétszakértője a témáról rendezett darmstadti nemzetközi konferencián.
Becslések szerint 27-29 ezer tízcentis vagy annál nagyobb objektum kering a Föld körül, nyolcvanszor akkora sebességgel, mint egy utasszállító repülőgép. Ezek mindegyike képes megsemmisíteni egy szatellitet, ráadásul egyetlen milliméteres nagyságú űrszemét is – amiből úgy 160 millió száguld a Föld közelében – képes arra, hogy tönkretegyen egy érzékeny űreszközt.
Thomas Schildknecht, a Berni Egyetem asztronómusa járható útnak véli egy hálóval és szigonnyal felszerelt műhold felküldését a hulladék begyűjtésére, de azt a megoldást is alkalmasnak találta, hogy elektromosan töltött atomokkal vagy ionokkal bombázzák az űrszemetet egy műholdról, amik lelassulnak és visszahullnak a Földre, és itt lézersugárral semmisíthetnék meg.
A nagy űrhulladékok – mint a 8100 kilogrammos, tavaly elromlott Envisat műhold – esetében szóba jöhet egy olyan űrrobot felküldése, amely kamikaze akcióval, de biztonságosan hajtja végre misszióját. A konferencián elhangzott, hogy egy-egy ilyen küldetés ára elérheti a kétszázmillió dollárt is.
Az ESA képviselői hangsúlyozták, hogy mielőbb lépéseket kell tenni a megoldás felé, mivel az egyre veszélyesebbé váló űrszemét mennyisége folyamatosan nő a Föld körül. Klinkrad szerint évente legalább 5-10 nagyobb hulladékként keringő űrobjektumot kellene begyűjteni ahhoz, hogy megelőzzék a Kessler-szindrómaként ismert jelenséget, amikor a néhány nagyobb ütközés nyomán keletkező törmelékkel jelentősen megnő a veszélyes űrszemét mennyisége.
Mindeddig ritkán fordultak elő nagyobb ütközések, de a tudósok szerint csak idő kérdése, hogy gyakrabban bekövetkezhessenek, és a szétesett űrobjektumok apró űrszemétként még nagyobb veszélyt jelentenek, mivel azokat nehezebb eltakarítani.
Forrás: MTI
Kapcsolód cikk: Szemét az égből
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
