Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Föld

Biogazdálkodás és a vegyszerek

2013.05.13.Admin
National Geographic Magyarország

Egyre nagyobb az igény a biotermékek iránt. A kínálat egyre szélesebb – de vajon egy nagytermelő elmondhatja-e, hogy valóban egy csepp vegyi anyagot sem használt a terményei előállítása során?

Fotó: dreamstime

Egyáltalán, megvalósítható-e a tömegtermelésben a növényvédő és rovarölő szerektől mentes gazdálkodás? Ahhoz, hogy megérthessük, mi kerül a kosarunkba „bio” megnevezés alatt, nézzük át, mi a hivatalos definíció. Az Európai Unió egységes meghatározása szerint az Európai Bizottság erre vonatkozó rendelkezése a következő: „Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, az állatjólléti szabványok alkalmazását, a fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával…”

Lényegében arról van szó, hogy azokat a termékeket tekintjük bionak, amelyek olyan gazdálkodási rendszerből származnak, ahol tiltják vagy korlátozzák a műtrágyák és a vegyszerek használatát (tavasszal például, megengedett a kéntartalmú vegyszer, míg ősszel a réztartalmúakat engedélyezik, természetesen mérsékelten). A 889/2008/EK Rendelet értelmében:„Bizonyos körülmények között, korlátozott mértékben engedélyezni kell a nem ökológiai termelésű alapanyagok használatát.”
Tehát, amikor az ember biogazdálkodásra adja a fejét, akkor vállalja, a vegyszermentességet, vagyis egyes növények összeültetését, vagy biológiai anyagokkal küzd a kártevők és a gyomok ellen. Persze csak egy bizonyos pontig, hiszen több hektáron folyó termelésnél előfordulhatnak olyan események, amelyek szükségessé teszik néhány vegyszer használatát. Ilyen lehet egy nagyobb esőzés, aminek során növekszik a fertőzések veszélye, de a belvíz vagy árvíz okozta károk enyhítésében is szerepet kaphatnak az egyébként tiltott szerek. A kritériumok között szerepel, hogy nem lehet bioként a piacra, vevők elé vinni azt a terméket, amelyben a vegyi anyagok szintje már mérhető. Arra azonban nincs minden esetben tiltás, hogy az adott terméket ne is kezeljék például, rézvegyületekkel, közöttük a réz-oxikloriddal, amit a kiskertekben csak lemosó permetszerként használnak. A biogazdálkodásban engedélyhez kötötten alkalmazható, de irritatív hatással lehet az emberi szervezetre. Tény, hogy magában a növényben nem okoz károkat.

Ugyancsak használhatóak – bár nem korlátozás nélkül –, az egyes kalcium-vegyületek, mint például a kalcium-poliszulfid, a kalcium-permanganát vagy a kalcium-hidroxid. Az első kettő a környezetre ártalmas anyag, a kalcium-hidroxidot pedig oltott mészként is ismerhetjük, ami egy erősen maró hatású lúg, igaz ártalmatlannak tekintik. Az anyagot a lemetszett ágak végére kenik, hogy elkerülhessék a gombás vagy kártevők okozta fertőzéseket, de használják a savas talaj PH-jának kiegyenlítésére is.

Bio minősítést nemcsak friss, hanem feldolgozott termékek is kaphatnak. Ezek nem tartalmaznak rákkeltőnek bizonyult „E-számos” anyagot, más adalékokat azonban igen. A felhasználható vegyületek között megtalálható a kén-dioxid (E220), amit az élelmiszeripar a legtöbb esetben gáz halmazállapotban, vagy vízzel elegyítve, kénessavként használ, mivel megőrzi az ásványi anyagokat és a vitaminokat – kivéve a B1vitamint, amit a kénvegyületek bontanak. Allergén anyagról van szó, és egyes esetekben bélpanaszokat, hányást és fejfájást, asztmásoknál pedig rohamokat válthat ki. Találhatunk még kálium-metabiszulfit (E224), másképpen borként, amely sterilizáló és tartósító hatása miatt kedvelt.

A tökéletes vegyszermentesség nem kivitelezhető a gazdálkodásban, mivel egyes esetekben akár a teljes terményt is fel kellene áldoznia a gazdának. Fáry Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Növényi Biotechnológiai Tanszék vezetője szerint csak abban az esetben valósítható meg a valódi vegyszermentesség, ha nem zárkózunk el a génmódosított növények termesztése elől: „A növények vegyszermentes tömegtermelése biológiai, genetikai, ökológiai és agrotechnikai korlátokba ütközik. Genetikai tekintetben olyan növényfajtákat kellene a nemesítőknek létrehozniuk, méghozzá tervezhető módon és rövid nemesítési időn belül, amelyek a környezetükben található biotikus és abiotikus károsításokkal szemben teljes mértékben ellenállóak. A természetben ilyen növények soha nem is voltak, és valószínűleg soha nem is lesznek. A természetes ökoszisztémák – mai ismereteink szerint – soha nem hoztak létre ilyen szerencsés élőlényeket; ezért nem is várható, hogy a tömegtermelés speciális ökológiai körülményei között ez valaha is előfordulna, ugyanakkor a biogazdálkodás mai résztvevői ezt a módszert mereven elutasítják.”

A vegyszermentességet a konyhakertekben valósíthatjuk meg, mivel itt alkalmazhatók olyan technikák is, melyekkel – a kisebb területnek hála – eredményesen fel lehet venni a küzdelmet a kártevőkkel. Ezért szoktak, például levendulát ültetni a tetvek és egyéb kártevők által veszélyeztetett növények közelébe. Ennek a virágnak az átható illata ugyanis távol tartja a károsító rovarokat a haszonnövényektől.

A biogazdálkodás során is találkozhatunk olyan természetes növényvédelemi szerekkel, melyek mérgezőek. Ha például, dohánylevelet áztatunk vízbe, és ezzel permetezünk, tudnunk kell, hogy a benne lévő nikotin kifejezetten erős méreganyag, ami ugyanúgy veszélyeztetheti egészségünket, mint egy szintetikus vegyszer.
Sokszor felmerül annak a kérdése is, hogy a talajszennyezések és a levegőben lévő káros anyagok hogyan befolyásolják a biogazdálkodást. Természetesen egy légifolyosó alatt vagy forgalmas út közelében nehéz biotermékeket előállítani, ám ma már alig találunk tömegközlekedéstől, ipari szennyezéstől mentes területet. A professzor megállapítása itt is igaz: „nagyüzemi szinten egyszerűen lehetetlen nem gépesíteni a termelést”.

Írta: Scheftsik Tamás

Hozzászólások

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket