Tavaszi szélsőségek: égszakadás, földindulás
A tél végi, tavasz eleji rendkívül csapadékos időjárás helyreállította az elmúlt évek aszály okozta vízhiányát, emellett azonban számos problémát is okozott.
Földcsuszamlás Szombathely és Felsőőr közötti út mentén.
Fotó: Kovács Péter
A híradások rendre tele voltak az olvadás miatti árhullámokkal, majd a belvízzel, valamint néhány esetben löszfal-omlások nehezítették a helyiek életét. Az ország legcsapadékosabb részén, a nyugati határszél dombvidékén is történtek földindulások.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a terület jellegénél fogva hajlamos a földindulás létrejöttére, de ezek elég ritkán (évtizedenként egyszer-kétszer) fordultak eddig elő. Korunk lázas építkezései azonban rendszeresen megbolygatják az akár évmilliók alatt stabilizálódott földfelszínt. Utakat vágunk be a domboldalakba, egyre magasabbra és meredekebb helyekre építkezünk vagy sípályáknak vágunk ki fákat. Ezek a munkák mind eltávolítanak olyan földtömegeket, vagy épp fagyökereket, amik megakadályoznák a csuszamlások létrejöttét. Érdekes, hogy a területen az utóbbi évek tömegmozgásai rendre sípályához, majd útbevágáshoz köthetők. De miért is olyan sérülékenyek ezek a területek?
Csuszamlás kialakulása
Grafika: Kovács Gábor
A Kárpát-medence dombvidékeinek anyaga jórészt 5-10 millió évvel ezelőtt keletkezett a Pannon-tóban, aminek alján agyagos és homokos rétegek rakódtak egymásra, közel vízszintes rétegeket létrehozva. Ezek mára, a hegységek emelkedése és a törésvonalak aktivitása miatt már nem vízszintesek, hanem bizonyos irányokba megbillentek. Akkor van baj, ha a rétegek egy meredek domboldal vagy útrézsű felé dőlnek, mert ekkor az agyagréteg nem engedi át a beszivárgó csapadékvizet, ami elindul a lejtő irányába. Víz hatására az agyag elfolyósodik, csúszóssá válik. A réteg a fák rögzítő szegecsként viselkedő gyökere nélkül már nem bírja megtartani a rajta fekvő anyagot, ezért az megindul a lejtő irányába, így létrejön a földcsuszamlás.
Fotó: Kovács Péter
Szakemberek szerint, az éghajlatváltozás az ideihez hasonló jellegű szélsőségekben fog megnyilvánulni a Kárpát-medencében, ezért valószínű a jövőben a folyók mentén, de a dombvidéki területeken is számíthatunk földcsuszamlásokra.
Írta: Kovács Gábor
ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék