Növekvő árvízi kockázatok
A 2013-as közép-európai árvizek hatalmas károkat okoztak a Cseh Köztársaságban, Németországban, Ausztriában és Magyarországon.
Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK
A mostani katasztrófát okozó időjárási anomáliák a jövőben valószínűleg egyre gyakrabban fognak előfordulni.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA) legfrissebb jelentése szerint kontinensünkön az összes katasztrófakár kétharmadát az árvizek, felhőszakadások, viharok és egyéb hidrometeorológiai események okozzák, és ezek a költségek 1980 óta folyamatosan emelkednek. Ennek a tendenciának az okait az EEA részben a földhasználat változásában, az időjárási, vízügyi szélsőségeknek kitett területeken tapasztalható egyre nagyobb mértékű népességnövekedésben találja. A jelentés szerint ahhoz, hogy az árvízkatasztrófák és a klímaváltozás közötti egyértelmű összefüggésről beszélhessünk, a jelenleg rendelkezésre álló idősoroknál megbízhatóbb adatokra lenne szükség.
Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK
Az EEA jelentése ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy az Európában is megfigyelt éves középhőmérséklet-emelkedés intenzívebbé teszi a hidrológiai ciklust, ami számos régióban gyakoribb és intenzívebb áradásokat okozhat. Noha a jövőben várható árvizekre vonatkozó előrejelzések meglehetősen bizonytalanok, a szakértők szerint valószínű, hogy az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek, és ennek következtében egyre jelentősebb károkkal kell számolni.
„Figyelembe véve az európai árvízkockázatot, láthatjuk, hogy az éghajlatváltozás e téren egyre jelentősebb tényezőként jelenik meg. Sok esetben azonban ez a rizikó annak a döntésnek is a következménye, hogy hol akarunk élni. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt hatalmas árvízkárok jelentős része ugyanis abból adódott, hogy egyre több ember él árvízveszélyes területen” – figyelmeztetett Hans Bruyninckx, az Eea ügyvezető igazgatója.
Forrás: ng.24.hu
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
