Óriáscsillag születik a Tejútrendszerben
Egy embrionális állapotban lévő csillagot fedeztek fel kutatók a Földtől 11 ezer fényévnyi távolságra. A protocsillag a születési folyamat végére százszor lesz nagyobb a Napnál.
„Csillagbölcső” – a Spitzer-felhő. Fotó: NASA
Egy nemzetközi csillagászcsoportnak sikerült megpillantania egy születőben lévő „gigacsillagot”. Ez a jelenleg a Napnál több mint ötszázszor nagyobb tömegű protocsillag a legnagyobb, amelyet valaha megfigyeltek a Tejútrendszerben – közli az Európai Déli Obszervatórium (ESO).
A protocsillag a születőben lévő csillag kialakulási fázisa. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió, és kialakul az „első mag”. Egy Nap-tömegű csillag mintegy 100 000 év alatt alakul ki.
Az egyelőre névtelen csillagembrió a Földtől tizenegyezer fényév távolságra, a Spitzer nevű gáz- és porfelhőben fejlődik.
A kutatók feltételezése szerint a felhőkomplexum összeomlásával egy rendkívül fényes, a Nap tömegének százszorosával bíró csillag születik majd. Az ilyen csillagok igen ritkák: a tudósok szerint tízezerből egy csillag ér el ekkora tömeget a Tejútrendszerben. Az ilyen csillagok nemcsak nagyon ritkák, de születésük extrém sebességgel játszódik le, „gyermekkoruk” rövid. Ezért különleges eredmény egy ennyire nagy tömegű objektum észlelése fejlődése korai stádiumában – hangsúlyozta Gary Fuller, a Manchesteri Egyetem kutatója.
A tudósok kutatásuk során a chilei Atacama-sivatagban márciusban felavatott Alma Obszervatórium adatait használták. Az Alma (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) ötezer méterrel a tengerszint felett található, és finomprecíziós antennákból áll, amelyek együttesen elérik egy gigantikus méretű teleszkóp felbontását. Az optikai vagy infravörös teleszkópokkal ellentétben az Alma a látható fényénél sokkal hosszabb hullámhosszt is képes felfogni, és ezáltal teljesen újszerű képet alkot.
Forrás: MTI / Die Welt
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
