A légszennyezettség az oka…
Egy új kutatás szerint a világon évente több mint kétmillió haláleset közvetlen kiváltó oka az emberi tevékenység okozta légszennyezés.
Fotó: globalcitizencorps
Az Environmental Research Letters című környezettudományi internetes folyóiratban, 2013. július 12-én megjelent tanulmány becslései szerint évente 470 000 haláleset történik az emberi tevékenységből származó légszennyezés miatt. Emellett, mintegy 2,1 millió ember halálát a levegőbe került finomszemcsés anyag okozza, amely a tüdőbe jutva rákot vagy más légúti megbetegedést okozhat.
„Adataink alapján a légszennyezés az egyik legfőbb egészséget károsító környezeti tényező. Leginkább Ázsia keleti és déli része veszélyeztetett a népesség nagy része” – állítja az Észak-Karolinai Egyetem adjunktusa, a kutatás társszerzője, Jason West.
Becslések szerint, a felmelegedés okozta ózonszint-növekedés hatására a levegőbe jutott finomszemcsés anyagok miatt kétezer-kettőszázan vesztik életüket, évente. Az éghajlatváltozás többféle hatással lehet a levegő minőségére: növelheti, de akár csökkentheti is a szennyezettséget.
„A klímaváltozás szerepével eddig kevés tanulmány foglalkozott. Mi úgy találtuk, hogy ez csak nagyon kis mértékben járult hozzá a légszennyezettséghez” – folytatta West.
A kutatás során többféle klímamodellt használtak, amelyek azt becsülték fel, hogy mennyi lehetett az ózon, valamint a finomszemcsés anyagok koncentrációja 2000-ben és 1850-ben. Ezután, korábbi járványtani kutatásokat felhasználva, azt vizsgálták, hogy a légszennyezettség különböző koncentrációi milyen hatással vannak a globális halálozási arányokra.
„Megfigyeltük, hogy számottevő különbségek adódhatnak, attól függően, hogy melyik klímamodellt használtuk. Ez jó okot ad arra, hogy ne csak egy féle modellt használjunk a jövőben, mint azt néhány régebbi kutatás során tették.” – állapította meg West.
Forrás: ScienceDaily
Ritkaföldfémek Kaliforniában
Las Vegastól mintegy 80 kilométerre, a nevadai határ közelében, de még Kaliforniában található az a ritkaföldfém-bánya, amelyet 1949-ben fedeztek fel
Friss számítások: biztosan nem csapódik be a 2023 DW
A 2023 DW nevű, 50 méteres átmérőjű kisbolygó becsapódásának esélye az új pályaszámítások szerint zéró.
Április közepén indul az európai Jupiter-szonda
A JUICE nevet kapott szondát 2023. április 13-án a francia guyanai űrkikötőből indítják útnak.
Nemzeti park lett Európa egyik utolsó vad folyója
Az albán Vjosa-folyó védettsége hatalmas előrelépést jelent, így nem épülhetnek vízerőművek az eddig zabolázatlan folyón.
Rekord alacsony az antarktiszi tengerjég
Általában az északi sarkvidéki tengerjég csökkenéséről olvasunk, azonban a déli sarkvidéken is vannak kiugró évek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
