Ifjú szakemberek a tudomány szolgálatában

Balaton az űrből
Fotó: Chris Hadfield, ISS

Az rendezvény célja, hogy egyetemi hallgatóknak és frissen végzett földtudományi szakembereknek lehetőséget biztosítson tudományos eredményeik bemutatására. Az esemény résztvevőit minden évben komoly kihívás elé állítják, hiszen talán leendő munkahelyük képviselője zsűritagként vesz részt a konferencián.

A programban előadásokat hallhattunk különböző témákban a föld mélyétől a földfelszínen át a Marsig. Az előadók a kőolajipar, vulkanológia, környezetszennyezés és a morfológia témakörét is érintették. A legjobb előadásokat és posztereket díjazták, valamint a cégek képviselői különdíjakat is osztottak.

A gyakorlati kategória megosztott első helyezettje Visnovitz Ferenc, a Környezettudományi Doktori Iskola hallgatója volt, aki a hazai földtudomány örökzöld témáját mutatta be, a Balaton kialakulásának aktuális elméletét. Hazánkban örök vita folyik arról, hogy dombságaink mintázatát törésvonalak, a folyóvizek pusztító ereje, vagy sivatagi szelek alakították-e ki. Nincs ez másképp a Balatonnal sem. Már Eötvös Loránd is a befagyott tó jegén mérte találmányával, az Eötvös-ingával a tó alatti földtani felépítést.

Az utóbbi években már modern eszközökkel, víziszeizmikus mérésekkel térképezték a tó alatt fekvő rétegeket. A módszer lényege, hogy egy hajó által vontatott szerkezet lökéshullámokat indít a tófenék felé. A hullámok a földtani rétegekről visszapattannak a mérőműszer felé, ami a kibocsátás óta eltelt idő alapján kirajzolja azok geometriáját. A módszer alkalmas a rétegek futásának meghatározására, és a törésvonalak feltérképezésére is.

Víziszeizmikus mérési eredmény a Balaton alatti képződményekről.

Illusztráció: Visnovitz Ferenc

A Balaton alatt készített szelvények azt mutatják, hogy az iszap alatt fekvő, néhány millió éves, pannonnak nevezett üledékek mára deformálódtak. Az eredetileg vízszintes rétegek meggörbültek, és megtörtek, ami azt jelenti, hogy a lerakódásuk óta eltelt időben törésvonalak alakították, ahogy ezt már Cholnoky Jenő geográfus, a Balatoni kutatások egyik atyja is állította. A kutatás alapján azonban bezökkenés helyett a kőzettestek oldalirányban csúsztak el egymáshoz képest. A gyengülés mentén utólagos erózió mélyítette a területet, de hogy ez folyóvíz vagy szél által történt-e, továbbra is vizsgálják.
Az ifjú kutatók a régi nagy tudósok nyomdokába léptek, az elődök hihetetlen komplex gondolkodásmóddal kialakított elméleteit modern eszközökkel igazolják, pontosítják vagy árnyalják, miközben egyre közelebb jutnak a valós események bizonyításához.

Írta: Kovács Gábor
ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék