Hatalmas lyuk tátong a napkoronában
A NASA és az ESA által működtetett napteleszkóp hatalmas lyukat fedezett fel a Nap légkörében. Az óriási sötét folt csaknem a központi csillagunk negyedére kiterjed.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) közös napkutató szondája, a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) a Nap északi pólusát övező térségben 2013. július 13–18. között figyelte meg először a jelenséget, amit az űreszköz műszerei videón is megörökítettek. Az úgynevezett koronális lyukak olyan területek a Nap légkörében, amelyek kevesebb anyagot tartalmaznak, és alacsonyabb hőmérsékletűek az átlagosnál, ezért a felvételeken sötétebbnek látszanak.
A koronális lyukak alaposan módosítják az „űridőjárást”, hiszen a sajátos tulajdonságaik miatt innen nagyobb mennyiségben és nagyobb sebességgel áramlik ki az anyag a Napból a környező űrbe. Az innen származó részecskék háromszor gyorsabbak, mint az átlagos napszél. A koronalyukakból kiinduló mágneses erővonalak a szokásos hurok helyett ostorszerűen csapnak ki a bolygóközi térbe.
A koronalyukak megjelenése egyáltalán nem számít rendkívüli jelenségnek. Ezek gyakorisága a napciklussal együtt változik, és a kutatók szerint azért éppen most jelent meg ez a hatalmas koronarés, mert a Nap 11 éves aktivitási ciklusának éppen most van a maximuma.
Forrás: Space.com
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
