Széntároló hódvárak
A Geophysical Research Letters című amerikai szaklapban jelent meg a Colorado Egyetem geológusának, Ellen Wohlnak a cikke, melyben a hódok klímaváltozásban betöltött szerepét vázolja.
Fotó: dreamstime
Wohl egy földtani vizsgálat során fedezte fel, hogy a hódok építette gátakban szén halmozódik föl, megkötött állapotban, majd ez a levegőbe kerül, miután az állatok elhagyják váraikat.
A hódok gátépítése idáig is köztudott volt, hiszen sok helyen ők a felelősek a folyók eltorlaszolásáért. Amit azonban sokan nem tudtak az az, hogy milyen hatása van a hódok gátjai mögött lévő üledékben megkötött szénnek.
A szén a fákból származik. Amikor egy fa elpusztul és korhadni kezd, szén szabadul fel, és a levegőbe kerül. De mi történik akkor, ha a halott fa a hódok gátját képezve a víz alá kerül? Ezt szerette volna megtudni Ellen Wohl, a coloradoi Rocky Mountain Nemzeti Parkban végzett talajvizsgálata során. Wohl mintákat vett, hódok lakta vízzel borított területekről. 27 patak környezetéből, 29 üledékes mintát gyűjtött össze.
A vizsgálat alapján kiderült, hogy az üledék súlyának 12 százaléka szén. Azok az üledékminták viszont, amiket tavaly gyűjtöttek, elhagyott hódvárakból, csak 3,3 százalék szenet tartalmaztak.
Ennek oka, hogy a víz alatt lassabban korhad a korhadó fa, mint a szabad levegőn, így a hódok a gátak építésével a szenet elzárták a fába, mindaddig, amíg el nem hagyták a gátat, és a mögötte lévő terület ki nem száradt.
Wohl adatai szerint, ha az elhagyott hódvárak nem száradtak volna ki, akkor az elzárt szén mennyisége, összesen 2,7 millió tonnát tenne ki.
A hódok gátjaiban elraktározott szén természetesen nem mutatható ki globális szinten – évente mindössze tíz milliárd tonna kerül a légkörbe világszerte. Mindazonáltal, Wohl tanulmánya kimutatja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás egy része meglepő helyekről származik.
Forrás:phys.org
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
