A hónap asztrofotója: Fátyol-köd
A csillagos ég palástja előtt fátyolként lebegő ködösség szinte térszerű élményt nyújt a művészi igényességgel elkészített felvételen.
Fényes Lóránd kompozíciója a Tejút egy ismert részletét ábrázolja a Hattyú konstellációban. A színpompás képződmény egy – hozzávetőleg ötezer-tizenötezer évvel ezelőtt bekövetkezett – szupernóvaként felrobbant csillag maradványa.
A tőlünk 1470 fényévre található ködösség látható tartományban megfigyelhető részeit Fátyol-ködként ismerjük. Maga az objektumcsoport hatalmas területet birtokol el az égen; megközelítőleg a telihold átmérőjének hétszeresét. A köd színeiért az ionizált gázok – főleg a hidrogén, az oxigén és a kén – felelősek, melyek a csillag szupernóva robbanását megelőzően a külső héjak ledobásakor kerültek a térbe. A robbanás során keletkezett lökéshullám utolérte a lassabban távolodó gázokat, melyekben hirtelen nyomás- és hőmérséklet-növekedést idézett elő. A megemelkedett hőmérséklet, valamint a csillag ionizáló sugárzása együttesen kelti fénylésre a ködöt.
A tízórányi nyersanyag egy óragépes mechanikán elhelyezkedő, egyedi építésű 200/800-as Newton-távcsővel készült. Az 50 db 6 perces (ISO800 érzékenységgel) és 100 db 3 perces (ISO1600 érzékenységgel) képkockát egy asztrofotózásra átalakított tükörreflexes fényképezőgép érzékelője gyűjtötte össze.
Fényes Lóránd honlapja: www.pleiades.hu