A hónap asztrofotója: Fátyol-köd
A csillagos ég palástja előtt fátyolként lebegő ködösség szinte térszerű élményt nyújt a művészi igényességgel elkészített felvételen.
Fényes Lóránd kompozíciója a Tejút egy ismert részletét ábrázolja a Hattyú konstellációban. A színpompás képződmény egy – hozzávetőleg ötezer-tizenötezer évvel ezelőtt bekövetkezett – szupernóvaként felrobbant csillag maradványa.
A tőlünk 1470 fényévre található ködösség látható tartományban megfigyelhető részeit Fátyol-ködként ismerjük. Maga az objektumcsoport hatalmas területet birtokol el az égen; megközelítőleg a telihold átmérőjének hétszeresét. A köd színeiért az ionizált gázok – főleg a hidrogén, az oxigén és a kén – felelősek, melyek a csillag szupernóva robbanását megelőzően a külső héjak ledobásakor kerültek a térbe. A robbanás során keletkezett lökéshullám utolérte a lassabban távolodó gázokat, melyekben hirtelen nyomás- és hőmérséklet-növekedést idézett elő. A megemelkedett hőmérséklet, valamint a csillag ionizáló sugárzása együttesen kelti fénylésre a ködöt.
A tízórányi nyersanyag egy óragépes mechanikán elhelyezkedő, egyedi építésű 200/800-as Newton-távcsővel készült. Az 50 db 6 perces (ISO800 érzékenységgel) és 100 db 3 perces (ISO1600 érzékenységgel) képkockát egy asztrofotózásra átalakított tükörreflexes fényképezőgép érzékelője gyűjtötte össze.
Fényes Lóránd honlapja: www.pleiades.hu
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Föld órája az energiaválság árnyékában
Március 25-én ismét Föld órája!
Több lehetett a nagyobb méretű becsapódás?
Egy új módszerrel végzett kutatásban arra jutottak, hogy gyakoribbak lehetnek a bolygónkat elérő nagy aszteroida-becsapódások, azonban az eredményeket még több módon is bizonyítani kellene.
Igen alacsony volt az északi sarkvidék téli tengerjég-kiterjedése
A sarkvidéki tengerjég télen hízik, ilyenkor a legnagyobb a kiterjedése, azonban az elmúlt tél nem a legjobban alakította e mennyiséget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
