Hazai vízstratégia

Árvíz és belvíz Tiszasülynél

Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK

A klímaváltozás és a népesség növekedése miatt, a világ egyre értékesebbé váló természeti kincse lesz az iható édesvíz.

Magyarországon a nemzeti vízstratégia, várhatóan 2013 szeptemberében kerül a kormány elé, jóváhagyásra.

“Az földrajzi adottságok miatt, felszín alatti vizekben – ivóvízben, termál-  és gyógyvizekben – bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást tesz szükségessé” – nyilatkozta az MTI-nek Kovács Péter, vidékfejlesztési tárca vízügyért felelős helyettes államtitkára.

A dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU 2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását, erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd eurós forrás áll majd rendelkezésre.    
A nemzeti vízstratégiában fontos helyet foglal el az országon átfolyó vizek megtartása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul a Kárpát-medencére, ekkor az árvíz és a belvíz okoz gondot, száraz időszakban pedig az aszály.

A szélsőségek elkerülésére a stratégia, többek között multifunkcionális tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek idején feltöltve, később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra lehet hasznosítani.

Jelenleg, alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, ez a mezőgazdasági termelés biztonságához kevés. A vízstratégiában foglalt javaslat szerint e terület megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű, energia- és víztakarékos berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak – mondta Kovács Péter.

A tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére utalt táblákról.     
A Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók több országot érintenek, ezért az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az eredményes vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi kapcsolatok ápolása. A helyettes államtitkár megerősítette: jelenleg is sikeres az együttműködés a tiszai árvizek mérséklésére Ukrajnával, Romániával közös monitoring rendszer működik a határ menti folyók vízminőségének figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele árvíztározó és sikerült megállítani a Rába habzását. Kiemelkedő jelentősége van a határvízi együttműködés mellett a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna medence szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A Nemzeti Vízstratégia ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére is súlyt helyez.

Forrás: MTI/ng.hu