Vízkészleteink védelmében

Egy dunai mellékág Mohács közelében.

Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK

A záródokumentum sok lényeges pontra rámutat, ám a WWF szakemberei szerint a jó minőségű vízkészletek természetes állapotának megőrzésére még jobban figyelnünk kellene.  Ivóvizünk forrása minden esetben a természeti környezet. Csak a Duna mentén több mint négyszáz helyreállításra alkalmas terület van, ezek összterülete mintegy másfél millió hektár. Ha a vizes élőhelyeket nem óvja meg az emberiség, akkor a társadalom vízigényének biztosítása nehezebb lesz.

Az emberiség vízigényének növekedése valamennyi földrészen problémát okozhat a jövőben. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között emiatt fontos szerepet kell kapnia a vízkészletek megtartásához és megfelelő kezeléséhez kötődő céloknak, amit az ENSZ tagállamok már felismertek. Ezeket a célokat nagyon hatékonyan szolgálja a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése és javítása. Ennek ellenére a Budapesten megrendezett Víz Világtalálkozón ez a lehetőség kissé háttérbe szorult. A WWF arra figyelmeztet, hogy e feladat jelentőségét nem szabad alábecsülni.

A lakosság, az ipar vagy a mezőgazdaság által használt vizek mind folyókból, tavakból vagy a felszín alól származnak és ezek egyre sérülékenyebbek. A Föld valamennyi országában végeztek olyan szabályozási munkálatokat, melyek a folyók és vizes élőhelyek természetes állapotát rontották. „A vizes élőhelyek helyreállítása során helyrehozható a vizek rossz kezelése által okozott állapotromlás” – fogalmazott a konferencia záróbeszédében Jim Leape, a WWF globális igazgatója. „Fenntartható fejlesztési célokról akkor beszélhetünk, ha a vizek jó állapotát minden más célt megelőzően biztosítjuk.” – tette hozzá.

Az emberiségnek meg kell értenie, hogy nem lehet mindenhol folyószabályozással, árvízvédelmi gátak építésével, szabályozási művekkel beavatkozni a szabad folyású vizek életébe.

„A WWF 300 ezer hektár vizes élőhely helyreállításában vett részt Kínában, a Jangce folyó mentén, ennek során a világ legnagyobb vízerőműve, a Három Szurdok gát káros hatásait kompenzálta. Az ENSZ hosszú távú céljai között, és a gyakorlatban egyre több élőhelyet állítanak helyre a Duna és mellékfolyói mentén is” – összegzett Jim Leape. 

A Duna egykori ártéri területeinek több mint kétharmada már eltűnt. A part menti ipari termelés visszaesésének köszönhetően a vízminőség az elmúlt évtizedekben javult, de a folyó természetes dinamikájának visszaállítása érdekében kevés beavatkozás történt. A Duna mentén lévő területek helyreállítása legalább akkora elkötelezettséget jelentene, mint a fenntartható fejlesztési célok vállalása.

Forrás: WWF