Máté, Mirella, Jónás2021. szeptember 21., kedd
Föld

Az első, kőzetekből álló, Föld-méretű exobolygó

2013.11.12.Admin
National Geographic Magyarország

A más csillagok körül keringő, ún. exobolygók kutatása nagyjából két évtizedes múltra tekint vissza, és jelenleg ez az egyik leggyorsabban fejlődő kutatási ágaztat a csillagászatban.

Művészi illusztráció a Kepler-78b exobolygóról

Illusztráció.Karen Teramura, University of Hawaii, Institute of Astronomy

A Naprendszeren kívüli bolygókeresés célja egy olyan planéta megtalálása, amely a Föld ikertestvére lehetne: Föld-tömegű, kőzetekből áll, és egy Nap-típusú csillag körül kering egyéves periódussal.

Régebben számos nagy tömegű, Jupiter-szerű bolygót találtak, igen közel csillagaikhoz (forró Jupiterek), valamint sok kisebb, talán kőzetbolygót is, de ezek mind nagyobbak voltak, mint a Föld (szuperföldek). Ma már a mintegy ezer ismert exobolygó-rendszer közül több komplett „Naprendszert” ismerünk, ahol nem csak egy vagy kettő, hanem három vagy több bolygó is kering csillaga körül.

Az exobolygók felfedezése, kimutatása speciális eszközöket, különösen űreszközöket kíván. Ilyen a 2009-ben felbocsátott, de sajnos már nem megfelelően üzemelő Kepler űrtávcső, amely így is annyi adatot gyűjtött össze, hogy kiértékelésük hosszú évekre elég elfoglaltságot ad a csillagászok számára. Az adatsorokban még sok exobolygó rejtőzik, amilyen a most azonosított Kepler-78b is.


A fedési exobolygók felfedezésének elve

Illusztráció: University of Hawaii

A Keplert fedési exobolygók felfedezésére tervezték. Az űrben lévő bolygórendszerek közül sok olyan van, amely éppen síkjával fordul felénk, vagyis a rendszerben lévő bolygók időről időre elhaladnak csillagjuk korongja előtt, mini „napfogyatkozást” okozva. Mivel a bolygók átmérője sokkal kisebb a csillagénál, ez a fénycsökkenés néhány ezreléknyi, így nagyon pontosan kell mérnünk a csillag fényét, hogy ezt az igen kis csökkenést kimutathassuk. Erre csak a világűrből van esély, ezért bocsátották fel a Keplert.

A Föld-típusú bolygókat különösen nehéz kimutatni, mert kisebb átmérőjük miatt sokkal kevesebbet takarnak el a csillagból, mint a Jupiterhez hasonló planéták. Találati esélyeink úgy javíthatóak, ha a Napnál kisebb, halványabb vörös törpecsillagok körül keresünk kisebb méretű kőzetbolygókat, hisz az ilyen csillag esetén egy ugyanakkora abszolút értékű fénycsökkenés sokkal nagyobb mértékű, tehát könnyebben látható.

A hawaii Keck Obszervatórium és a helyi egyetem Csillagászati Intézetének (Manoa)  munkatársai a Kepler űrtávcső által felfedezett Kepler-78b-t vizsgálták. Ez a csillag 400 fényévre van Földünktől a Cygnus (Hattyú) csillagképben.

Az űrbéli felfedezés azonban nem elégsége, a bolygóról további adatokat kell gyűjteni. Erre a célra a világ második legnagyobb, 10 méteres tükrű távcsövét, a Keck I-teleszkópot használták. A bolygó 8,5 óra alatt járja körül a Napnál valamivel kisebb és halványabb csillagát. Ez az egyik legrövidebb periódusú bolygó, ami alig 1,5 millió kilométerre kering Napjától.

Ezzel az adattal létrejött az exobolygók új osztálya, az ultra-rövid periódusú bolygóké, de további érdekességek is kiderültek vele kapcsolatban.
A kutatócsoport szerette volna megmérni tömegét is, ezért a csillag színképéből megállapították, hogy mekkora mértékben „mozgatja meg” a bolygó a csillagot, miközben körülötte kering. A Doppler-effektus alapján a közeledő csillag színképe a kék, a távolodóé a vörös felé tolódik el, az eltolódás mértékéből pedig kiszámítható a sebesség. Ebből a sebességből a gravitációs törvények segítségével meg lehet állapítani annak a testnek a tömegét, amely vonzása révén kiváltja ezt a kis mozgást. Földünk a Napot nagyjából egy sétáló ember sebességével mozgatja meg, ezt nagyon nehéz kimutatni.

Andrew Howard, a hawaii Csillagászati Intézet munkatársa, és csoportja sikeresen vette az akadályokat, és a Keck-I távcső HIRES (nagyfelbontású Spektrométer) nevű műszerével kimutatta a csillag piciny sebességváltozásait, amelyek épp 8,5 óránként következtek be, vagyis ezt bolygónak kellett okoznia. Ez alapján a kérdéses égitest tömegét 1,7 földtömegnek találták, amelyhez – a Kepler mérései szerint – 1,2 földátmérő tartozik. Így a bolygó sűrűsége is meghatározhatóvá vált: ez az érték a Földéhez nagyon közel áll (kb. 5 g/cm3), vagyis ez az égitest kőzetekből épülhet fel. Nagy valószínűséggel hasonló belső szerkezettel is rendelkezik: külső kérge könnyebb ásványokból, főleg szilíciumból, oxigénből és könnyű fémekből áll, magja viszont nagy mennyiségben tartalmaz ként, vasat, nikkelt is. Ezek az elemek megtalálhatók a világűrben ott, ahol kőzetek vannak. A csillagok élete végén épp ezek az elemek keletkeznek, majd bekerülnek a csillagközi térbe. Az átlagsűrűségből nagyjából meg lehet mondani, miből áll az égitest. Nem lehet olyan kombináció, hogy 1/10-ed rész arany és 9/10-ed rész hidrogén, hiába lenne hasonló az átlagsűrűség, mert ezek együtt nem fordulnak elő.

Kérdés, hogy a bolygók eme új osztályának első tagja hogyan jöhetett létre a csillaghoz ilyen közel. Talán nem is jelenlegi pályáján alakult ki, hanem távolabb, csak az idők során közelebb vándorolt. Ha így van, akkor talán sokkal nagyobb tömegű lehetett, esetleg egy gázbolygó, amely a csillag erős hőhatása miatt elvesztette külső rétegeit, csak kőzetekből álló magja maradt vissza. Erről azonban nincsenek megbízható információk, így a kérdés megoldása várat magára.

A fenti eredmények (a bolygó méretére, tömegére és sűrűségére kapott adatok) nagyon megbízhatónak tűnnek, mivel hasonló értékeket kapott a Genfi Egyetem, Francesco Pepe csillagász által vezetett kutatócsoportja is.

A független módszerekkel megerősített eredmények a tudományban nagy fontossággal bírnak, hiszen igazolják, hogy tényleg valós adatok birtokába jutottunk, és nem csupán mérési hibáról van szó.

A mért adatok nagyon hasonlónak tűnnek a Földéhez, ám a csillagától mért rendkívül kicsiny távolság miatt a bolygó felszíne nagyon forró. A közelség és a tömegkülönbség miatt szinte egészen biztos, hogy mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé, ahogy a mi Holdunk is teszi körülöttünk. A bolygó csillag felőli oldala teljes mértében olvadt lehet, míg a „sötét” oldalon a láva felszíne kéregszerűen megszilárdul. A bemutatott illusztráción ezek a tulajdonságok remekül láthatóak.
Végül is, hiába találtunk egy Földhöz hasonló méretű és tömegű bolygót, ez még nem ikertestvérünk, hanem maga a tüzes pokol. Ám a Kepler adatbázisában még legalább 3000 potenciális bolygójelölt lapul, így ezek földi távcsövekkel való kimérése évtizedekre elegendő munkát ad a csillagászoknak, tehát még új, izgalmas felfedezések várhatóak.

Írta: Sánta Gábor, Magyar Csillagászati Egyesület Polaris Csillagvizsgáló

Forrás:www.astronomy.com/authors/university-of-hawaii

Hozzászólások

Egyetlen ország felel csak meg a klímacéloknak

Egyetlen ország felel csak meg a klímacéloknak

Úgy tűnik, a fejlett országok nem tesznek elég erőfeszítést.

Dobj le 100 kilót! Kampány indult a klímabarát hétköznapokért

Dobj le 100 kilót! Kampány indult a klímabarát hétköznapokért

Válaszd a kisebb széndioxid-kibocsátással járót, a kevésbé ártalmasat! Ez az üzenete a „Dobj le 100 kilót” kampánynak.

50 év után újra vulkánkitörés

50 év után újra vulkánkitörés

A Cumbre Vieja vulkán utoljára 1971-ben tört ki,

A világ egyik vezető vállalatának globális újrahasznosító központja működik hazánkban

A világ egyik vezető vállalatának globális újrahasznosító központja működik hazánkban

Mintegy 3 milliárd forintos beruházással megkezdte hivatalos működését a Philip Morris International (PMI) globális környezetvédelmi újrahasznosító központja Magyarországon.

Nemzetközi összefogással tisztult a Bodrog egy szakasza

Nemzetközi összefogással tisztult a Bodrog egy szakasza

Ismét nagy mennyiségű hulladékot gyűjtöttek a Bodrog Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán a PET Kupa csapatai.

National Geographic 2021. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket