Észak-dakotai melléknap
Beköszöntött a sarki eredetű hideg az egyesült államokbeli Dél-Dakotába, december 6-án mínusz 30 fokot mutatott a hőmérő.
Mind állatnak, mind embernek nagy kihívás jelent ilyen időjárási viszonyok mellett túlélni. A térség elhelyezkedés hazánkéhoz hasonló, mégis sokkal szélsőségesebb az időjárás.
Az óránkénti 32 kilométeres szélsebesség nem tűnik túl erősnek, de egy puszta tájon akadály nélkül tombol a szél és fújja a hószemeket, jégkristályokat. Mikulás napján azonban, végre kisütött a Nap, sőt a naplemente még egy csodát is tartogatott, ami rövid időre feledtette a befagyott orrunkat, hidegtől sajgó végtagjainkat, vagy épp a könnytől összefagyott szemünket.
Naplementekor a táj Nap felöli része aranyban, míg a keleti rész halványlilában, rózsaszínben úszott, miközben a Nap körül melléknapok jelentek meg. Ritka, szép jelenség, amit Magyarországon is lehet látni.
A melléknap, naphalo vagy napkutya (sundog) néven is ismert légköri fényjelenség akkor keletkezik, amikor a nap fénye a levegőben lévő lapos hatszögletű jégkristályokon megtörik. Ezek a jégkristályok a napkorongtól 22 fokos szögben láthatóak. Mindig a napkoronggal azonos magasságban láthatjuk a melléknapokat, 8-12 kilométer magasságban. A fénysugarak, hasonlóan mint a szivárvány keletkezésekor, megtörnek és szóródnak.
Írta és fényképezte: Lenner Ádám
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
