Észak-dakotai melléknap
Beköszöntött a sarki eredetű hideg az egyesült államokbeli Dél-Dakotába, december 6-án mínusz 30 fokot mutatott a hőmérő.
Mind állatnak, mind embernek nagy kihívás jelent ilyen időjárási viszonyok mellett túlélni. A térség elhelyezkedés hazánkéhoz hasonló, mégis sokkal szélsőségesebb az időjárás.
Az óránkénti 32 kilométeres szélsebesség nem tűnik túl erősnek, de egy puszta tájon akadály nélkül tombol a szél és fújja a hószemeket, jégkristályokat. Mikulás napján azonban, végre kisütött a Nap, sőt a naplemente még egy csodát is tartogatott, ami rövid időre feledtette a befagyott orrunkat, hidegtől sajgó végtagjainkat, vagy épp a könnytől összefagyott szemünket.
Naplementekor a táj Nap felöli része aranyban, míg a keleti rész halványlilában, rózsaszínben úszott, miközben a Nap körül melléknapok jelentek meg. Ritka, szép jelenség, amit Magyarországon is lehet látni.
A melléknap, naphalo vagy napkutya (sundog) néven is ismert légköri fényjelenség akkor keletkezik, amikor a nap fénye a levegőben lévő lapos hatszögletű jégkristályokon megtörik. Ezek a jégkristályok a napkorongtól 22 fokos szögben láthatóak. Mindig a napkoronggal azonos magasságban láthatjuk a melléknapokat, 8-12 kilométer magasságban. A fénysugarak, hasonlóan mint a szivárvány keletkezésekor, megtörnek és szóródnak.
Írta és fényképezte: Lenner Ádám