Sarlók a januári égen
Az év első napjaiban a Vénusz és a Hold keskeny íve nyújtott szép égi látványosságot.
A 2014-es év rendhagyóan újholddal indult, így egy hónapon belül még egyszer, január végén, ismét találkozhatunk ezzel a holdfázissal. Mindig izgalmas időszak, hogy mikor pillanthatjuk meg először újhold után égi kísérőnket. Ez az alkalom 2-án következett be, amikor a harmincórás, hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarló büszkén ragyogott a veszprémi vár tornyai felett.
Holdunkhoz hasonlóan a Vénusz is fázisváltozást produkál, belső bolygó lévén. Január 11-én volt alsó együttállásban a Nappal, amikor a két égitest egy irányba került. Az ezt megelőző napokon az égitest egy ívpercet meghaladó keskeny ívét lehetett megfigyelni. 800 mm fókusztávolságú objektívet használva szépen kirajzolódott a planéta keskeny íve, amint a sorozatfelvételen átvonult a Szent Mihály székesegyház tornyai között.
Fotó: Schmall Rafael
Ritka jelenségnek lehettünk tanúi január 2-án, amikor a Hold és a Vénusz 2,3 fokra közelítette meg egymást. Bár országszerte felhőzet nehezítette az észlelést, a mellékelt kép tanúsága szerint, szerencsés körülmények között, nagyszerű látványosságot szolgáltatott a két égitest egymáshoz közeli sarlója.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu
Furcsa pár: így jött létre a Pluto-Charon kettős
A Pluto törpebolygó és a körülötte keringő Charon közös múltjáról egészen új elmélet született, miközben egy új fajta kozmikus ütközésre is fény derült.
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
