A világ leggyorsabb gleccsere
A szakemberek szerint a Jakobshavn-gleccser gyors előrenyomulás a szárazföldről a tengerbe példanélküli, soha egyetlen grönlandi, északi- vagy déli-sarki gleccsernél vagy jégfolyónál nem tapasztaltak ilyet.
A Jakobshavn gleccser 2011. április 5-én.
Fotó: NASA/DMS
feltételezések szerint a grönlandi Jakobshavn-gleccserből szakadt le az a jéghegy, ami a Titanic katasztrófáját okozta, 1912 április 14-én. Ez a leggyorsabb gleccser a világon. A 2013 nyarán készített műholdas mérések kimutatták, hogy naponta 46 métert, évente mintegy 17 kilométert halad előre a tenger felé, négyszer olyan gyorsan, mint az 1990-es években – állapították meg a seattle-i Washington Egyetem kutatói.
A Science tudományos folyóiratban, 2008-ban megjelent amerikai tanulmány szerint a gleccser 20-30 métert halad előre naponta a tenger felé. Évente 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt óceánba.
A Grönland délnyugati részén húzódó gleccser egyre több és több jeget zúdít az óceánba. „Tudjuk, hogy 2000 és 2010 között csak ez a gleccser magában, átlag egy milliméterrel növelte meg a tengerszintet, ha tovább gyorsul, a következő évtizedben még nagyobb mértékben emeli meg a tengerszintet ” – mondta Ian Jouhin a seattle-i Washington egyetem kutatója, a The Cryosphere című geológiai online folyóiratban közzétett tanulmány szerzője.
Minél gyorsabban nyomul a jégtakaró a szárazföldről a tengerbe, annál gyakrabban válnak le róla jéghegyek. A Jakobshavn gleccser a grönlandi jégtakaró mintegy 6,5 százalékát teszi ki, és a Grönland térségében lévő jéghegyek 10 százalékának a kialakulásáért felelős.
A gleccser egyre gyorsuló haladásáért számos tényező felelős: a gleccser vékonyodása és visszahúzódása a jégmezők belsejében, az emelkedő regionális földfelszín feletti hőmérséklet és a grönlandi jégmező növekvő olvadása a nyári hónapokban.
Forrás: MTI
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
