A kánt az időjárás is segítette
Lehetséges, hogy a legendás Dzsingisz kánt egy Közép-Ázsiában szokatlanul meleg és csapadékos időszak is segítette világbirodalma kiépítésében.
Fotó: Neil Pederson
A New York-i Columbia Egyetemen a Neil Pederson ökológus vezette kutatócsoport a szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica) mongóliai egyedeinek évgyűrűit vizsgálta meg. Ebből arra következtettek, hogy Dzsingisz kán (1162-1227) uralkodása idején a nedves, enyhe időjárásnak köszönhetően dús vegetáció borította a mongol legelőket.
A lovak és a marhák számára ez igen kedvező volt – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen megjelent tanulmányukban. Korábbi kutatások abból indultak ki, hogy a Mongóliában uralkodó szárazság ösztönözte hódításra a lovassereget.
Az évgyűrűk vizsgálatából Mongólia 900 és 2011 közötti éghajlatára következtettek. A meleg, esős időszak 1211 és 1225 között jellemezte az országot, Dzsingisz kán uralkodása 1206-tól 1227-ig tartott. A nagy kán lovasai Kelet-Ázsiától Európa közepéig igázták le az ott lakó népeket.
Az általában hideg és száraz klímájú területeket az enyhe, nedves idő hatására szokatlanul bőséges növényzet borította. A 13. századi klímaváltozás hozzájárulhatott, hogy a mongol birodalom egyre hatalmasabbá vált – magyarázta Pederson.
Forrás: MTI