Erdő Csernobil környékén
Alig bomlanak le a Csernobil környéki elhalt fák és növények - állapította meg egy amerikai kutatócsoport.
Fotó: dreamstime
A majd harminc év alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje terjesztheti a sugárszennyezést.
Az ukrajnai atomerőműben 1986. április 26-án történt robbanás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. Csernobil környékén egy dolog az évek során sem változott: a szennyezett terület elhalt fái, növényei és levelei nem úgy bomlanak le, ahogy máshol szoktak – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál az Oecologia című szaklapban megjelent tanulmányt.
Tim Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem biológusa és az intézményen belül működő Csernobil és Fukusima Kutatóintézet társigazgatója és kollégái a Csernobilt körülvevő, hírhedt úgynevezett vörös erdőben járva azt tapasztalták, hogy a fatörzsek évtizedek múltán is jó állapotban maradtak. „Ha az én kertemben kidőlne egy fa, nagyjából tíz év alatt fűrészporrá bomlana” – mondta a biológus.
Tim Mousseau elhelyezi a levélmintákat Csernobil környékén, az erdőben.
Fotó: Gennagyij Milinevszkij
Kutatómunkájuk nagyrészt ebben az erdőben zajlott, amely nevét az elpusztult fák ijesztő, vörösesbarna színéről kapta. A rejtély megfejtéséhez más erdőkből is gyűjtöttek több száz adag levélmintát. Az avarral teli zsákokat harisnyával bélelték, hogy a rovarokat távol tartsák, ezután elhelyezték őket Csernobil körül, és vártak kilenc hónapot. Döbbenetes eredményt kaptak: azok a levelek, amelyeket sugárszennyezett területen hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta vidékre helyezett avarminta. A bomlás foka arányban állt az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával – olvasható a tanulmányban.
A sugárzás károsan hat a mikroorganizmusokra: a baktériumokra, gombákra. „Valószínűleg a kevés bomlást előidéző mikrobák miatt nem bomlik le az avar, ami olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és gyorsan ég” – magyarázta a kutató.
Mousseau és más szakértők is aggódnak, hogy az erdőtalajon felhalmozódott avar veszélyes lehet, és a jövőben katasztrofális erdőtüzeket idézhet elő. Ha erdőtűz ütne ki, 28 év nem lebomlott avarja gyorsan égne, a füst pedig szállítaná a balesetből származó céziumot és más szennyező anyagokat.
Forrás: MTI