Miért fontos a klímaváltozás elleni küzdelem?
Mert a természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire – adta meg a választ Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.
Fotó: dreamstime
A dél-koreai politikus magához mérten kemény bírálatot fogalmazott meg a „világ vezetőivel” szemben, akik közül sokan csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, csak arra összpontosítanak, hogy újraválasszák őket, és majd csak utána ígérnek támogatást a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár
Fotó: UN
„Amikor majd azon kell majd sajnálkozni, hogy mit mulasztottunk el, akkor már késő lesz” – hangsúlyozta a főtitkár. Ban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európának ebben a küzdelemben vezető szerepet kell játszania, ezért arra szólította fel az Európai Unió tagállamainak vezetőit, hogy minél hamarabb, ha lehet már a júniusi csúcstalálkozójukon fogadják el az EU 2030-ig tartó klíma- és energiastratégiáját. Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagállamok uniós szinten a jövő évtized végéig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és energiaszükségleteik több mint negyedét, 27 százalékát megújuló energiával fedezzék.
Illusztráció: MTI
A cél, hogy 2015-ben, a jövő télen esedékes párizsi klímacsúcson mindenkire kötelező érvényű megállapodás hozzanak. Mint mondta, lehet, hogy Franciaország elkötelezettek emellett, ám ezt egyetlen ország sem képes egymaga megoldani, együtt kell cselekedni, a környezeti változások ugyanis nem ismerik az országhatárokat.
Az ENSZ-főtitkár szerint a gazdasági szféra számára a klímaváltozás kockázatot jelent, de egyben lehetőségeket is hordoz. Ban Ki Mun arra az álláspontra helyezkedett, hogy a klímaváltozás elleni küzdelembe és a zöld technológiákba fektetett összeg nem kidobott pénz. Ban annak a véleményének is hangot adott, hogy a klímaváltozás elleni hatékony fellépés nem lehetséges technológiai és pénzügyi transzferek nélkül, vagyis a tehetősebb államoknak műszaki, technikai és anyagi segítséget kellene nyújtaniuk azoknak a szegényebb országoknak, amelyek szeretnének tenni a klímaváltozás ellen, de nincs meg a lehetőségük, a kellő technikai felkészültségük, tudásuk vagy éppen pénzük mindehhez.
Szent Pál-székesegyház látképe. 2014. április 3-án Londonban a hatóságok figyelmeztetést adtak ki a szív- és légzőszervi betegségben szenvedők számára. A brit főváros a szmogot az ipari szennyezés és a Szaharából érkezett homok együtt idézte elő.
Fotó: Lefterisz Pitarakisz/ MTI/AP
Forrás: MTI
Egy ősi becsapódás kibillentette a Ganymedest
A Naprendszerben létező legnagyobb hold a Jupiter körül keringő Ganymedes, amelyet 4 milliárd éve ért súlyos kozmikus baleset.
Telihold és részleges holdfogyatkozás lesz
A fogyatkozás 18-án hajnalban zajlik majd, azonban érdemes így is megnézni, mivel a következő hazánkban 2025 szeptemberében lesz csak.
Így épül Egyiptom új fővárosa
Mivel Kairó már kezelhetetlen méretűvé nőtt, új adminisztratív fővárost épít Egyiptom.
Európában és globálisan is 2024 nyara volt a legmelegebb
Valószínűleg senkit sem ér meglepetésként a hír, amely szerint a mérések kezdete óta az idei nyár volt a legmelegebb mind Európában, mind az egész bolygón.
Égi jelenségek 2024. szeptember második felében
Telihold és részleges holdfogyatkozás vár, együttállásokat is láthatunk, és izgulhatunk az ősz üstököséért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
