Várostervezéssel a globális felmelegedés ellen
Az előrejelzések szerint 2030-ig, naponta mintegy 110 négyzetkilométerrel fog nőni a városok területe világszerte.
Fotó: dreamstime
Ázsia és Afrika jövőbeni városainak tervezése kulcsfontosságú lesz a globális felmelegedés lelassításában – állapítja meg az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) készülő jelentése. A teljes szöveget a napokban hozzák nyilvánosságra, a rohamos sebességű növekedés több milliárd dolláros lehetőségeket rejt a vállalatok számára, a lakóházak és irodák „zöldebbé tételétől” a vasút- és buszhálózat korszerűsítéséig.
„Megvan a lehetőség arra, hogy a várostervezést a globális felmelegedés lelassításának szolgálatába állítsuk” – mondta Karen Seto, a Yale Egyetem professzora, a jelentés várostervezésről szóló fejezetének társszerzője.
A szakemberek által feltételezett egyik forgatókönyv szerint 2000 és 2030 között a városok terjeszkedése 1,2 millió négyzetkilométerrel növeli meg a városok területét főként Ázsiában és Afrikában, ez jóval több, mint a 2000-ben mért urbánus összterület (650 ezer négyzetkilométer). „A terjeszkedés azt jelenti, hogy három évtizeden keresztül, naponta húszezer amerikaifutball-pályával növekednek a városi területek, tehát parasztgazdaságok és erdők egy részéből városok lesznek, amik a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 71-76 százalékáért felelősek” – magyarázta Seto.
A kompakt várostervezés hozzájárul a fosszilis energiahordozók kibocsátásának csökkentéséhez. Ilyen például az épületek szigetelése, a mindennapi munkába járással járó utazás csökkentése, a városi közlekedés jobb szervezése, a kerékpárutak, gyalogos körzetek kialakítása.
Problémát jelent azonban a várostervezési szabályozások hiánya különösen a fejlődő országokban, ahol a legjobbak lennének a lehetőségek az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására.
1800-ban Pekingnek még csupán alig több mint egymillió lakosa volt, és világszerte a népességnek csak három százalékát alkották a városlakók. 2010-re már 449, több mint egymillió lakosú, város volt, és a Föld népességének 52 százaléka élt városokban. A jelentés fölhívja a figyelmet, hogy hetente 1,3 millióval nő a városlakók száma világszerte, és 2050-re bolygónk lakosságának kétharmadát városlakók fogják alkotni.
A meglévő városokban nagyon nehéz zöldebb politikát kialakítani. „Ha egy átlagos észak-amerikai városban élsz, távol laksz attól a helytől, ahol kenyeret vásárolsz, ahol dolgozol, tehát gépkocsit kell használnod” – hangsúlyozta Seto.
A Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC az ENSZ 2015-ös klímaváltozási csúcstalálkozójára készít jelentést, amelynek alapján kidolgozzák majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról rendelkező 1997-es kiotói jegyzőkönyvet felváltó új egyezményt.
Forrás: MTI