Falánk jövőnk
Bolygónk lakóinak száma folyamatosan növekszik, az előrejelzések szerint földi életünk is hosszabbodik, így több ideig lesz szükségünk tápláló élelmiszerre.
Fotó: dreamstime
A növekvő lélekszám, hosszabb élettartam, magasabb életszínvonal egyre jobban terheli véges erőforrásainkat, és fölvetődik korunk legégetőbb problémája: Miként etessük a világ egyre növekvő lakosságát anélkül, hogy kevésbé károsítsuk bolygónkat?
Az prognózisok szerint 2050-re a Föld népessége eléri a 9 milliárdot, a világ élelmiszer- és takarmányszükséglete 70 százalékkal fog növekedni, egyre több ivóvízre, nyersanyagra és energiára lesz szükségünk.
Mire számíthatunk ezek után?
Roger N. Beachy, az amerikai élelmezési és mezőgazdasági intézet korábbi vezetője szerint a genetikailag módosított növényekkel leszünk képesek a növekvő élelmiszerigényt kielégíteni. Hasonlóképpen vélekedik Elibio Rech, a brazil Nemzeti Agrárkutató Intézet tudósa is: a különleges brazil szójabab toleráns a gyomirtókkal szemben, jó megköti a szén-dioxidot.
Pal Christou, spanyol biotechnológus olyan A-vitaminban és ásványi anyagokban gazdag kukoricafajtákat fejlesztett ki, melyek fenntartható módon adnak tápláló élelmiszert az éhség sújtotta területen élőknek.
Gyulai Iván ökológus a Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről című írásban úgy gondolja: „az egyetlen járható út, ha globálisan csökkentjük a jelenlegi fogyasztást/terhelést az eltartó képesség feltételezett szintje alá. Ezt minél hamarabb, lehetőleg még ma meg kellene tenni, de a világban végbemenő folyamatokat tekintve ez teljesen irreális. A józan megfontolás azt mondaná, hogy fokozatosan csökkentsük az erőforrás – fogyasztás/terhelés mértékét, például húsz éves távlaton. A kérdés persze, hogy van-e erre elegendő időnk, van-e még húsz (akárhány) év haladékunk.”
A élelmezési problémával a National Geographic magazin is foglalkozik: nyolc hónapon keresztül olvashatnak írásokat többek között az éhezésről, a zöld forradalomról, az élelmiszerbiztonságról, a vízről, szárazságról, az élelmiszerek áráról, sőt az űrkajákról is.
A 2014. májusi számban megjelenő első cikk bemutat egy ötlépcsős tervet, mellyel megduplázhatjuk a világ élelmiszerellátását, ugyanakkor enyhíthetjük a mezőgazdaság környezetre gyakorolt negatív hatásait.
A magazin témáihoz hasonlóan, az www.ng.hu oldalon, hetente kétszer élelmiszerrel kapcsolatos írásokkal jelentkezünk.
Forrás: ng.24.hu
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Föld órája az energiaválság árnyékában
Március 25-én ismét Föld órája!
Több lehetett a nagyobb méretű becsapódás?
Egy új módszerrel végzett kutatásban arra jutottak, hogy gyakoribbak lehetnek a bolygónkat elérő nagy aszteroida-becsapódások, azonban az eredményeket még több módon is bizonyítani kellene.
Igen alacsony volt az északi sarkvidék téli tengerjég-kiterjedése
A sarkvidéki tengerjég télen hízik, ilyenkor a legnagyobb a kiterjedése, azonban az elmúlt tél nem a legjobban alakította e mennyiséget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
