Az egészséges táplálkozásért

Fotó: dreamstime

Eltűnik a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, helyette a szükséges folyadékot ivóvízzel, ásványvíz esetleg teával (szabályozott cukortartalommal) pótolhatják. Előtérbe kerülnek az alacsony zsírtartalmú húskészítmények, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra sót és cukrot további ízesítésre.
A rendelet szigorítja a sótartalmú ételporok, leveskockák, krémek, paszták használatát, a húskészítmények zsírtartalma maximum 30 százalék lehet.   
Az egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítandó: legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, négy adag zöldség (burgonyán kívül) vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, három adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egynek teljes kiőrlésűnek kell lennie.

A közétkeztetés végző intézmények étlapján fel kell tüntetni minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

Ügyelni kell a jövőben a változatosságra is: egymást követő tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő.

A magyar termékek és az egészséges táplálkozás érdekében összefogott három intézmény (Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és Budapest Főváros Kormányhivatala) és a Mintamenza Programmal és célul tűzték ki a korszerű közétkeztetést, az őstermelők termékeit és a bioélelmiszerek népszerűsítését, hogy ezzel is javuljon a lakosság egészségi állapota.

A statisztika szerint mintegy kétmillió embert látnak el a közétkeztetésben, nagyjából 500 ezret a fővárosban.  A 2010-be indult Mintamenza Programhoz már 250 település, több mint ezer konyhája csatlakozott. Ennek keretében megvizsgálják az étlapot, a konyhatechnológiát, majd javaslatot tesznek a fokozatos átalakításra.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) adatai szerint az intézmények háromnegyede egészséges ételekkel bővítette az étlapot az elmúlt években. Egyre több a zöldség, gyümölcs és a hal, de még mindig kevés a tej és teljes kiőrlésű pékáru az óvodákban.

A gyermekek kevesebbszer kaptak ún. kisétkezésre önmagában zsírral, tepertőkrémmel, vajjal vagy margarinnal megkent kenyeret, illetve édességet. Tíz naponként legalább egyszer esznek teljes kiőrlésű, barna, magvas kenyeret, pékárut csaknem az összes óvodában, néhány helyen pedig a teljes kiőrlésű kenyerek felhasználása meghaladta a fehérét.

Javítani való van még a húskészítmények és tejtermékek terén. Itt még a gyengébb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket még a 2009-es vizsgálathoz képest is kevesebbet kaptak a gyerekek: alig haladta meg a korosztályos élettani szükséglet felét. Az óvodások még sok helyen isznak cukortartalmú szörpöt, teát, gyümölcslevet, ami növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát.

Az ÁNTSZ megállapította, hogy a közétkeztetésben elindult az a folyamat, amely révén „mindenkinek a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő minőségű és mennyiségű étel biztosítható”. Bíznak benne, hogy az önkéntes kezdeményezéseken túl, a szeptembertől életbe lépő közétkeztetési rendelet jelent majd komoly előrelépést.

Forrás: MTI/ ng.24.hu