Az élet napos oldala
Napfoltok között suhant egy repülő a közelgő szolsztícium „irányába”.
Vajon mit rejtenek a bevezető mondat nyilvánvalóan szimbolikus értelmű szavai? Erre a kérdésre központi égitestünkkel készített képzeletbeli kozmikus interjúban várjuk a választ.
Ladányi Tamás (LT): Melyik repülőgép haladt el Ön előtt június 15-én a délelőtti órákban a veszprémi Castor Csillagvizsgálóból szemlélve?
Nap (N): Az Antalyából Düsseldorfba tartó német turisták vették hazafelé útjukat Magyarország földje felé, miután befejezték nyaralásukat a török riviérán. Kényelmükről egy Boeing 737-86N típusú gép gondoskodott.
LT: Mintha kissé szeplős lenne az arca mostanság… Miben keresendő ennek az oka?
N: Ez a tulajdonságom folytonosan változik; átlagosan 11 évenként foltok jelennek meg rajtam nagy számban, ami tavaly érte el a maximumot. Még mindig bőségesen akad belőlük, melyek néhány év múlva bizonyára elfogynak, majd egy idő után újra keletkeznek.
LT: Bolygónk északi féltekéjén lassanként eléri égi pályájának legmagasabb pontját. Mivel jár majd az az időszak a számunkra?
N: Június 21-én következik majd be a nyári napforduló vagy más néven szolsztícium időpontja, az év leghosszabb a nappala, és kezdetét veszi csillagászati értelemben is a nyár.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
