Nitrogénnel szennyezett európai országok

Dániában, Hollandiában és Luxemburgban van a legtöbb nitrogénnel szennyezett terület az Európai Unióban - derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentéséből.
Nitrogénkörforgás
Forrás: Pidwirni, 2006
A dokumentum szerint ez a szennyezés várhatóan a következő években sem csökken számottevően. A magas nitrogénkoncentráció átformálhatja az érzékeny ökoszisztémákat, például bizonyos növényfajoknak kedvezve azok elszaporodásához vezet, ez viszont csökkenti a biodiverzitást.
Dániában az ökoszisztémák toleranciája a növényi tápanyagokkal – köztük a nitrogénvegyületekkel – szemben 2010-ben minden típusú természeti területen meghaladta a határértéket. Az előrejelzések szerint a 2020 és 2030 közötti időszakban a dán területek 99 százaléka még mindig a toleranciahatár fölötti értéket mutatja majd.
A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátásának jelentős csökkenését valószínűsíti a nehézipar visszaszorulása és a nem hatékonyan működő erőművek bezárása, ugyanakkor a mezőgazdaságból származó ammónia továbbra is gondot jelent, hiszen mennyisége jelenleg is növekszik és 2020-ig nem valószínű a mérséklődése.
„Már sokat tettünk a nitrogén-kibocsátás csökkentése érdekében, de szükség van arra is, hogy segítsük az erre érzékeny természetes területeket. Fokozni kell az erőfeszítéseket, és meg kell vizsgálni, mit tehetünk a közlekedés, az üzemanyag-felhasználás és a kibocsátások terén” – magyarázta Sören Laurentius Nielsen, a Roskildei Egyetem biológus professzora.
A Potsdami Klímakutató Intézet 2014. májusában közzétett tanulmánya szerint, ha minden a jelenlegi állapotban marad, 2050-ig húsz százalékkal tovább növekszik a nitrogénszennyezés.
A nitrogénterhelés mintegy felét a mezőgazdaság idézi elő. „A műtrágyaként földekre kerülő nitrogén minden második tonnáját elmossa az eső, elfújja a szél vagy felbontják a mikroorganizmusok, tehát nem a növényt táplálja. A mezőgazdaságban dolgozóknak ezért a trágyázásnál jobban kellene ügyelniük a talajértékre” – írja az Intézet.
„A fejlett országokban a fogyasztóknak felére kell csökkenteniük az eldobott élelmiszer mennyiségét és a húsfogyasztás mértékét és ezzel összefüggésben a takarmánytermesztést is – ez ugyanolyan jót tenne egészségüknek, mint a pénztárcájuknak” – fogalmazott Alexander Popp, a tanulmányban részt vevő kutató.
Forrás MTI