Nitrogénnel szennyezett európai országok
Dániában, Hollandiában és Luxemburgban van a legtöbb nitrogénnel szennyezett terület az Európai Unióban - derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentéséből.
Nitrogénkörforgás
Forrás: Pidwirni, 2006
A dokumentum szerint ez a szennyezés várhatóan a következő években sem csökken számottevően. A magas nitrogénkoncentráció átformálhatja az érzékeny ökoszisztémákat, például bizonyos növényfajoknak kedvezve azok elszaporodásához vezet, ez viszont csökkenti a biodiverzitást.
Dániában az ökoszisztémák toleranciája a növényi tápanyagokkal – köztük a nitrogénvegyületekkel – szemben 2010-ben minden típusú természeti területen meghaladta a határértéket. Az előrejelzések szerint a 2020 és 2030 közötti időszakban a dán területek 99 százaléka még mindig a toleranciahatár fölötti értéket mutatja majd.
A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátásának jelentős csökkenését valószínűsíti a nehézipar visszaszorulása és a nem hatékonyan működő erőművek bezárása, ugyanakkor a mezőgazdaságból származó ammónia továbbra is gondot jelent, hiszen mennyisége jelenleg is növekszik és 2020-ig nem valószínű a mérséklődése.
„Már sokat tettünk a nitrogén-kibocsátás csökkentése érdekében, de szükség van arra is, hogy segítsük az erre érzékeny természetes területeket. Fokozni kell az erőfeszítéseket, és meg kell vizsgálni, mit tehetünk a közlekedés, az üzemanyag-felhasználás és a kibocsátások terén” – magyarázta Sören Laurentius Nielsen, a Roskildei Egyetem biológus professzora.
A Potsdami Klímakutató Intézet 2014. májusában közzétett tanulmánya szerint, ha minden a jelenlegi állapotban marad, 2050-ig húsz százalékkal tovább növekszik a nitrogénszennyezés.
A nitrogénterhelés mintegy felét a mezőgazdaság idézi elő. „A műtrágyaként földekre kerülő nitrogén minden második tonnáját elmossa az eső, elfújja a szél vagy felbontják a mikroorganizmusok, tehát nem a növényt táplálja. A mezőgazdaságban dolgozóknak ezért a trágyázásnál jobban kellene ügyelniük a talajértékre” – írja az Intézet.
„A fejlett országokban a fogyasztóknak felére kell csökkenteniük az eldobott élelmiszer mennyiségét és a húsfogyasztás mértékét és ezzel összefüggésben a takarmánytermesztést is – ez ugyanolyan jót tenne egészségüknek, mint a pénztárcájuknak” – fogalmazott Alexander Popp, a tanulmányban részt vevő kutató.
Forrás MTI
Magyarország sincs védve a fokozódó tűzveszélytől
Az emberi tevékenység hatására számos régióban nő a vegetációtűz kockázata.
90 éve nem voltak ilyen porviharok az USA déli részén
Az 1930-as években az USA középnyugati államaiban óriási porviharok lehetetlenítették el a megélhetést, az utóbbi hetekben hasonló helyzet kezdett kialakulni Texas déli részén és a szomszédos Mexikóban.
Égi jelenségek 2025. május második felében
Számos együttállásra és látványos szépségű holdsarlókra pillanthatunk rá az egyre rövidülő éjszakákon, a Tejút pedig egyre szebben figyelhető meg.
Lehet, hogy mégsem becsapódásokkal érkezett a vizünk?
A földi víz eredetének kérdése régóta foglalkoztat sok kutatót, a leginkább elfogadott nézet szerint a világűrből jött, kisbolygók, meteoritok becsapódásaival.
Eső vagy hó is esett az ősi Marson
A vízfolyások megléte már jó ideje ismert, azonban azt nem könnyű kideríteni, hogy volt-e csapadék.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
