Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Legelőn vagy istállóban?

2014.07.18.Admin
National Geographic Magyarország

A békésen legelésző tehenek mindegyike naponta 300-500 liter metángázt bocsát ki, ezzel hozzájárulnak bolygó felmelegedéséhez.

Fotó: dreamstime

A hús és tejtermékek fogyasztása természetesen nélkülözhetetlen, tehát az állattenyésztéshez kapcsolt üvegházhatású gázkibocsátást (metán, szén-dioxid, dinitrogén-oxid) nem lehet a nullára csökkenteni, ráadásul az állattenyésztés nemcsak egyik okozója, de a szárazság miatt szenvedője is a klímaváltozásnak. Koncz Péter biológussal, az MTA – Szent István Egyetem Növényökológiai Kutatócsoportjának tagjával az üvegházgáz forgalmat befolyásoló különböző mezőgazdasági tevékenységekről beszélgettem.

A klímaváltozás okozta szárazságtól kiég a gyep, minek következtében  romlik állateltartó képessége. „Az aszályos időszakok gyakoribbá válásával akár el is sivatagosodhat a Kiskunság. Erre a nehezen visszafordítható, veszélyes folyamatra hívta fel a figyelmet a 2003-as rendkívüli száraz év. Ekkor a gyep, éves szinten, nettó szénkibocsátóvá vált, tehát több szenet veszített a legelő, mint amennyit képes volt megkötni” – ismerteti Koncz Péter a Kutatócsoport korábbi megfigyeléseit.
A XIX századi folyószabályozásokat megelőzően a fokgazdálkodás (hagyományos ártéri gazdálkodás) lehetőséget teremtett az ártéri területeken lévő legelők, kaszálók, rétek és gyümölcsösök nemcsak vízzel, de tápanyaggal való ellátására is. A hatvanas években pedig a fűhozam növelésének érdekében a gyepek 3 százalékát már vízkiemeléssel intenzíven öntözték. Manapság az egyre szárazabb klíma, illetve a szélsőséges időjárási események miatt időszerű lenne az egykori csatornahálózatok, vizes élőhelyek rekonstrukciója, továbbá az ártéri vízgazdálkodási rendszerek használatbavétele.

A Kutatócsoport a Kiskunsági Nemzeti Park területén vizsgálja a szürkemarhák ellátását biztosító legelők és kaszálók klímától és gazdálkodási intenzitástól függő szénforgalmát. A folyamatos mérések mellett hetente, kéthetente végeznek időszakos méréseket.

Egy-egy ilyen mérési nap először előkészületekkel telik. A korábbi mérések alapján megtervezik milyen mintákat vegyenek, összekészítik a műszereket és nem utolsó sorban figyelik az időjárás-előrejelzést, hiszen a terepi munka során a mínusz 10 és plusz 40 fok között bármi lehetséges. Általában reggel nyolc körül indulnak a bugaci négyszáz hektáros legelőn található kutatóállomáshoz. Letöltik a meteorológiai mérőtornyok adatait, talajlégzés és egyéb ökofiziológiai méréseket végeznek, gazdálkodási adatokat gyűjtenek, valamint jeladóval megfigyelik a szarvasmarhák mozgását. Vesznek földalatti biomassza-mintát is, mert ennek éves öszetétele és mennyisége nagyban eltérhet a föld fölötti növényzetétől. „Nyár végén akár tízszer több növényi anyag lehet odalent a talajban, mint a felszín felett” – meséli a biológus.

A szakembertől megtudtam, hogy a gyep  az optimális állatlétszám és a bőséges, kiegyenlített csapadékeloszlás, illetve tápanyag-utánpótlás mellett a legtermékenyebb. A gondosan beállított legelési nyomás elősegíti a gyep regenerációját. Egy szürkemarhának például legalább két, de akár tízhektáros legelőterületre is szüksége lehet. Egy ekkora területet, a legelő minőségétől függően azonban, időben különböző szakaszolással lehet csak legeltetni, hiszen a gyepnek a legeltetés után több hetes regenerálódásra van szüksége. A túllegeltetés mellett az alul-legeltetés is árt a gyepnek. Utóbbi során a legelő minőségét rontó cserjésedés (pl. csipke), illetve özöngyomosodás (pl. akác) léphet fel.

„A legelési intenzitáshoz hasonlóan a kaszálás idejének megválasztása is körültekintést igényel. A szárazságot megelőző júniusi kaszálás során ugyan értékesebb szénát lehet betakarítani, mint augusztusban, de a korai kaszálás a haris, vagy a túzok költése szempontjából akár végzetes is lehet. A legeltetéssel ellentétben a kaszálás után pótolni kell a talaj számára a szénában elvitt tápanyagokat. A trágyázást is meg kell tervezni, hiszen a túl nagy mennyiségben kijuttatott nitrogén tartalmú trágyától kisülhet a gyep, illetve megnő az üvegházhatású dinitrogén-oxid kibocsátása” – magyarázza az ökológus.
Az eddigi méréseik arra utalnak, hogy a kaszálás intenzívebben veszi igénybe a gyepet, mint a legelés, hiszen a lekaszált terület kevesebb szenet köt meg mint a legelő. A különböző gazdálkodási formák teljes üvegházhatású gázkibocsátásához hozzá kell adni az állatok légzése során felszabadult szén-dioxidot és metánt, a talaj lebontási folyamatai során keletkező metánt és dinitrogén-oxidot is.

A Kutatócsoport társintézeteinek munkái alapján (www.animalchange.eu) mindent összevetve eddig az derült ki, hogy a kaszálókhoz kötött gazdálkodás kevesebb szén-dioxid egyenértékben kifejezett üvegházhatású gáz megkötéssel jár, mint a legeltetés. A különböző gazdálkodási formákhoz köthető üvegházhatású gázok kibocsátásának részaránya egy adott ország esetében időben változhat.

Az állattartás visszaszorulása miatt itthon, 1987-hez képest, napjainkra több mint felére csökkent a tehenek bendőjéből a légkörbe jutó metán mennyisége – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból. „A csökkenés ugyan jelentős, de nem éppen a klímatudatosságunknak köszönhető. Megjegyzendő továbbá, hogy még ez a csökkentett metán kibocsátás is az ország teljes kibocsátásának közel 2 százalékát teszi ki, ugyanakkor ez a szám emelkedni fog, hiszen a szürkekemarha és a bivalyállomány 2011 óta nemcsak gazdasági, de természetvédelmi (legelő karbantartási) okok miatt is gyarapszik” – mondja Koncz Péter.
A növekvő állatállomány megfelelő minőségű legelőn és szénán tartása nemcsak mitigációs (kibocsátást csökkentő), de adaptációs (alkalmazkodási) stratégia is. A nyári hőhullámok alatt csökken a szarvasmarhák ellenálló képessége, sőt kevesebb tejet is adnak. Ezért szükséges az árnyékot adó fás legelők létrehozása, illetve a megmaradt erdős sztyepp területek növelése. Egyes kutatások szerint viszont a legeltetés helyett érdemesebb kukoricán tartani az állatokat, mert így csökken a metánkibocsátásuk. „Ez valóban így van, ugyanakkor a hús eredeti minőségének megtartása érdekében a magyar szürkemarhát például, kifejezetten réti szénán és legelőfüvön érdemes tartani. Az Egyesült Államokban jelentős a kukoricán hizlalt marhaállomány, de ebben az esetben hozzá kell adni a teljes kibocsátási mérleghez többek között a kukoricatermesztéssel együtt járó szántó, arató, vető és szállító munkagépek szén-dioxid kibocsátást is. Mindent összevetve így a nagyüzemi gazdálkodás egy kilogramm húsra vetítve (fajlagosan) nagyobb üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint a hagyományos gazdálkodás, sőt, az állatok jelentős A-vitamin pótlásra szorulnak, mivel egyoldalúan táplálkoznak.
A fentiek alapján kiderült, hogy nem csak az üvegházgáz forgalom, de az állatok szempontjából is célszerűbb, ha nincsenek karámba szorítva és kukoricán táplálva. Ezzel ellentétben a szakaszos legeltetés során a tehenek szabadon bóklásznak a fás legelő hűsítő árnyékában és folyamatosan megtalálják mindazokat a tápanyagokat, gyógynövényeket és ásványi anyagokat, amelyek szükségesek számukra.”

Írta: Ács Dániel

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket