A Nagy-korallzátony védelmében
Az ausztrál kormány nem fogja támogatni annak tervét, hogy három millió köbméter homokot eresszenek a tengerbe a Nagy-korallzátony közelében.
Az Australian Financial Review című gazdasági lap információ szerint a világ legnagyobb szénkikötőjének megépítése miatt kerülne az óriási mennyiségű homok a tengerbe.
A Nagy-korallzátonyt felügyelő ausztrál hatóság még januárban adott engedélyt a North Queensland Bulk Ports vállalatnak, hogy a tulajdonában lévő Abbot Point kikötő nagyarányú szénterminál bővítésének keretében kikotrott hulladékot a tengerbe eresszék a világ legnagyobb koralltelepének közelében. A zöldszervezetek azonban attól tartottak, hogy ha a kotrási hulladékot a zátonytól 25 kilométerre kijelölt területen a tengerbe eresztik, az veszélyes lehet a korallokra és a tengeri füvekre, nem utolsó sorban valószínűleg kétszeresére növelné a területen áthaladó hajóforgalmat.
A lap értesülései szerint a North Queensland Bulk Ports és a bővítést végző két indiai vállalat még szeptember elején benyújtja alternatív javaslatukat a lehetséges szárazföldi lerakodóhelyekről Greg Hunt környezetvédelmi miniszternek. „Amennyiben a hírek igazak, akkor az Abbot Point kibővítésére irányuló legolcsóbb, ám a zátony szempontjából legpusztítóbb lehetőség lekerült a napirendről” – mondta Adam Walters, a Greenpeace kutatási vezetője.
2014 júniusában az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2015-re halasztotta annak eldöntését, hogy a – jelenleg a világörökség részeként nyilvántartott – 300 ezer négyzetkilométeren elterülő koralltelep megkapja-e a veszélyeztetettségi státuszt.
A tervezett part menti munkálatok miatt aggódva, az UNESCO arra kérte az ausztrál kormányt, hogy 2015. február 1-jéig nyújtson be aktualizált jelentést arról, mit tesz annak érdekében, hogy megóvja a páratlan természeti képződményt az ipari, bányászati tevékenység következményeitől.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400-féle korallnak, 1500 halfajnak és 4 ezer puhatestű állatfajnak ad otthont, emellett megtalálhatóak az olyan súlyosan veszélyeztetett állatfajok is, mint a zöld teknős.
Forrás: MTI
Sohasem lehetett lakható a Vénusz
Úgy tűnik, bolygótestvérünk valójában mostohatestvér, és sosem lehettek a körülményei az élet számára kedvezőek.
Égi jelenségek 2024. december második felében
Telihold fényében kezdődik az időszak, itt vannak az év leghosszabb éjszakái, beköszönt a csillagászati tél, láthatunk meteorokat, együttállásokat és hajnali holdsarlókat is.
Mi is az a jéghaj, és mikor láthatjuk?
Az erdők alján, letört ágakon időnként furcsa, fehér, selyemszálakra, hajra emlékeztető jégképződmény jelenik meg.
Le a kalappal, itt a Webb-űrteleszkóp képe a Sombrero-galaxisról
Az Androméda-köd után talán a legismertebb galaxis a Sombrero, amely nevét a széles karimájú mexikói kalapra emlékeztető alakjáról kapta.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
