Balatoni égi együttállás
A Mars, Antares, Hold és a Szaturnusz szoros közelségéről készült felvételt a NASA a nap csillagászati képeként méltányolta.
2014. szeptember utolsó napjaiban, az alkonyati órákban az említett égitestek látványos színjátékot produkáltak; változatos elrendeződést mutattak be a délnyugati látóhatár irányában. Talán a legszebb formáció 28-án következett be, amikor a négynapos holdsarló állt az alakzat közepén. Égi kísérőnk ez alkalommal hamuszürke fénnyel együtt kerekedett ki teljes koronggá, amit színes párta övezett. Tőle keletre, azaz a képen balra az Antaresnek és égi „riválisának”, a Marsnak a párosa figyelhető meg, míg nyugat felé a Szaturnusz fénylését fedezhetjük fel.
A felvételen jól kirajzolódik, hogy a Naprendszer égitestjei közel egy vonalban, az ekliptika síkjában helyezkednek el. Ebbe a sorozatba, a kompozíció „kedvéért”, a mi planétánk is illeszkedik, a vízen ringatózó vitorlás kékes pozíció fényével. A fotó a Tihanyi-félszigeten egy Canon EOS 6D vázra csatlakoztatott Sigma 35 mm f/1,4 DG objektívvel készült. A kép a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal honlapján 2014. október 4-én jelent meg.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
