Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Föld

Mi lehet a hulladékból?

2014.10.21.Admin
National Geographic Magyarország

Bárhol is legyünk a világon megállapíthatjuk, hogy egy közös biztosan van bennünk: szemetet termelünk.

Fotó: dreamstime

Abban viszont nagyon is különbözünk, hogy mit kezdünk ezzel a szemétmennyiséggel, hogyan szabadulunk meg tőle.

A svédek 99 százalékban újrahasznosítják a szemetüket – írja a fenntarthatósággal foglalkozó inhabitat.com weboldal. Az északi országban kétségkívül elől járnak a hulladékfeldolgozásban és újrahasznosításban. Sikerük titka, egy olyan hulladékkezelési rendszer, amelyben rangsorolják a különböző hulladékhasznosítási technikákat. Ennek értelmében nem dobják ki elhasználódott, megrongálódott tárgyaikat, hanem amit lehet, megjavítva használhatóvá tesznek. A rendszerben a következő lépés az újrafeldolgozás, melynek során a régi termékeket nyersanyagként használják új termékek előállítására, az egyes termékek használható részeit is feldolgozták. Ha pedig már nincs semmi hasznosítható, következhet a szemétlerakó, ahová a megtermelt hulladéknak csak az 1 százaléka kerül, az itt lerakott szemetet égetéssel semmisítik meg. Évente 2 millió tonna háztartási hulladékot ártalmatlanítanak így. A szemétégetők folyamatos működéséhez évi 800 000 tonna szemetet importálnak Nagy-Britanniából, Olaszországból, Norvégiából és Írországból. Az égetésből származó energiával majdnem 1 millió háztartást fűtenek és harmadannyi lakás elektromos ellátását biztosítják.

Míg Svédországban ügyelnek arra, hogy az égetés a legkisebb környezetterheléssel járjon, és ezt gondos szelektivitás mellett végzik addig más országokban, például Ghánában, Nepálban és Mexikóban, kevésbé körültekintően szabadulnak meg a hulladéktól. A scientificamerican.com című tudományos hírportál cikke szerint itt az összegyűjtött szemetet szétválogatás nélkül a szabadég alatt égetik el, növelve a légszennyezést. Rámutatnak, hogy a nyílt terepen történő égetés sokkal jobban megnöveli az üvegházhatást, mint ahogy ezt eddig tudták. Az egészségkárosító tényezőkről nem is beszélve, ugyanis a szemét elégetése során széndioxid, aprószemcsés anyagok (por, fémrészecskék), higany, poliaromás szénhidrogének (nem tökéletes égéskor keletkeznek, kis mennyiségben is károsak lehetnek szervezetünkre) kerülnek a levegőbe. Ezek a szennyezőanyagok tüdőbetegségeket, idegrendszeri problémákat okozhat, de felelősek lehetnek szívrohamért és a rák néhány fajtájáért. Becslések szerint a világon a szemét 40 százalékától ilyen égetéssel szabadulnak meg.

Ezek után kíváncsi lettem, hogy vajon mi történik az én szemetemmel, amikor a vegyes háztartási hulladékgyűjtőbe illetve a szelektív kukákba kerül. Kérdésemre az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője Papp László elmondta, hogy a háztartási, nem szelektíven gyűjtött hulladékban bizony nagyon sok hasznosítható dolog van és ez nálunk lerakókba kerül. Többek között ezért is, a cég Szolnok városában 1995 óta működteti a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a társasházas övezetekben, valamint 2008-ban bevezetésre került a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés is. Ennek keretein belül a családiházas övezetekben sárga zsákban gyűjthető a szennyeződéstől mentes papír, italos karton, műanyag, fém csomagolási hulladék, szórólap, újság, papírdoboz, PET palack, illetve környezetbarát zöld zsákokban gyűjthető az úgynevezett zöld hulladék, mint az avar, levágott fű, konyhai zöld hulladék.

A szelektíven gyűjtött hulladék Szolnokon, az Újszászi úton működő Átrakó, Válogató és Tömörítő Állomásra kerülnek, ahol szükség szerint történik az anyagok további válogatása, mint a PET palackok színe szerint, illetve minden egyéb kezelés, egészen a tiszta hulladékok bálázásáig. A várostól 50 kilométerre Kétpón működik a Regionális Hulladékkezelő Központ, ahol akár évi 75 ezer tonna hulladékot is kezelnek. Itt, amit csak tudnak, hasznosítanak, például az építési, bontási törmeléket vagy a lebomló zöld hulladékot, melyből komposztot készítenek. A hulladéklerakóba kerülő szerves anyag, a hulladéklerakó technikai színvonalától függetlenül, biológiailag bomlani kezd. A folyamatot anaerob biodegradációnak nevezzük, ennek során magas metántartalmú úgynevezett depóniagáz képződik. Egy gázmotor segítségével a felhasználható gáz elektromos árammá alakul, ami egy 400 V feszültségű transzformátoron keresztül járul hozzá a környező települések energia szükségletének a kielégítéséhez.
„Ott még nem tartunk, ahol a svédek”- mondja a szakember, és leszögezi, hogy a társaság által folytatott erőteljes környezeti nevelés ellenére is még gyerekcipőbe jár a szemléletváltás és sajnos nálunk még mindig sok hasznosítható dolog kerül a lerakóba.

Írta: Massay-Kiss Andrea

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket