Repülés és környezetvédelem

Fotó: dreamstime

Ez a környezetterhelés hatással van egészségünkre és így közvetve életminőségünkre is. Vajon milyen megoldások vannak ezek ellensúlyozására? Hogyan kezeli a problémát hazánk nemzetközi repülőtere?

A légi közlekedés környezeti hatása három tényezőből áll: zajhatás, a repülőgépek hajtóműveiből kiáramló káros anyagok és a repülőterekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének hatásai. A tisztalevego.hu tanulmánya leírja, hogy a repülőgépek nitrogénoxid és szénhidrogén kibocsátása jelentős, de tapasztalható enyhe szénmonoxid emisszió is. Ezek belélegezve a légutak egészségét veszélyeztetik, összetételüktől függően káros hatással vannak a májra, vérképzésre, akár rákkeltőek is lehetnek. A levegőbe kerülve a nitrogénoxid felelős a savas esők kialakulásáért. A káros anyag kibocsátásának mennyisége sok mindentől függ, például, hogy milyen az időjárás vagy, hogy a gép milyen repülési helyzetben van: felszáll, leszáll vagy gurul.

A Liszt Ferenc Nemzetközi reptéren találkozom Fülöp Tamással, a Környezetvédelem és működésbiztonság igazgatóság, közkapcsolatokért felelős munkatársával és Kis Ferenccel környezetvédelmi vezetővel, akik a Budapest Airport környezetvédelmi terveiről beszélgettünk.

Fülöp Tamás elmondta, hogy a reptér, a légszennyezési problémák orvoslására egy olyan minősítési rendszerhez csatlakozott, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére ösztönöz. Ezt a rendszert, a repterek szakmai szervezete, az ACI Europe hozta létre, melynek értelmében az európai reptereket a széndioxid-kibocsátás mennyisége alapján minősíti. A magyarországi reptér rendelkezik ilyen minősítéssel, ugyanis két évvel ezelőtt sikerült 850 000 köbméter földgázt megspórolniuk valamint csökkentették a villamosenergia illetve a gépjárművek üzemanyag felhasználását, melyekre szintén vonatkozik ez az értékelés. Kis Ferenc hozzáteszi, hogy 3 évre előre elkészítik a csökkentési tervet, 2018-ig további 10 százalékos csökkentést irányoztak elő.

Autóba ülünk és megnézzük a reptér környezetvédelmi fejlesztéseit. Délelőtt 11 óra van, a kifutópályák most csendesek, annak ellenére, hogy a check-in pultoknál nagy a zsúfoltság.  Két gép parkol, az elkövetkezendő órában kettő érkezik, a zajvédő gátakon lesben álló repülőtéri spotterek (repülőfotósok) nagy örömére. Úgy öten-hatan lehetnek, csőre töltött objektívekkel várják a földet érés és a felszállás nagy pillanatait. A kisgép terminálon viszont nagyobb a nyüzsgés. Körülbelül hét gépet számolok meg, egy-egy leszállás és felszállás történik.

Hajtómű próbázó üzem

A repülőtér környékén lakók legtöbbször a zajhatás csökkentése miatt fordulnak az üzemeltetőkhöz. A zajszennyezés komoly idegrendszeri károsodást, stresszt okozhat, ha 65 decibel fölötti és tartós.

„A zajt két helyen lehet gátolni, ahol a forrása van, illetve a végpontnál” – mondta Kis Ferenc a repülőtér környezetvédelmi vezetője. Éppen ezért a reptér környékén lévő lakóházakat ellátták akusztikai védelemmel és szellőztető berendezéssel. A zaj csökkentésével kapcsolatosan egy másik fontos beruházást is kiemelt a szakember. Előző évben megépítették a zárt hajtómű próbázó helyet, ami egy speciális hangelnyelő és sugárterelő elemekből álló fémlemez fal.

Elmondják, hogy a fel-és leszállási útvonalakat igyekeznek úgy tervezni, hogy lehetőleg a nem túl sűrűn lakott területek felett történjen. Ám arra kevés az esély, hogy a közeli Rákoshegy lakosai végleg megszabaduljanak a repülőgépzúgástól. Ezt a kifutópályát ugyan az előírtnál is kisebb mértékben használják, az éves forgalom 5 százaléka helyett, 1 százalék bonyolódik itt, Fülöp Tamás leszögezi, hogy a repülőgépnek az utolsó három kilométert a futópálya tengelyével egyenes vonalban kell megtennie a biztonság érdekében, így nem kanyarodhatnak el más irányba. Az éjszakai repüléseket 6 járatra csökkentették.

Miután a hajtómű próbázót elhagyjuk, cargo lerakatok mellett megyünk el, egy csomagszállítógép várakozik a közelben. A jövőbeni fejlesztések között egy új cargo bázis megépítése szerepel, amelyet inkább minőségi fejlesztésként jellemeznek a szakemberek és elmondásuk szerint nem fogja megnövelni a repülőgép forgalmat, ami az utóbbi két évben 25 százalékkal csökkent. Ez azért történt, mert hatékonyabbá vált az utasszállítók kihasználtsága, 80-90 százalékos telítettséggel repülnek a gépek és ezek cargo szállítmányokat is visznek. Fejlesztéseiket úgy tervezik, hogy ezek ne veszélyeztessék az előirányzott környezetterhelés csökkentését.

A levegő szennyezettségét mérő állomás

A légszennyezés és a zaj mellett vannak egyéb, környezetvédelem szempontjából rizikós reptéri tevékenységek is, mint például a különböző infrastrukturális fejlesztések, javítási munkák, az utasellátásból keletkező szemét. Ezek elsősorban a környező vízi és szárazföldi élővilág számára kockázatosak, talajvizeinket veszélyeztetik, közvetve a mezőgazdasági vizek tisztaságát és végül az egészségünket.

Aggályaimra elmondták, hogy a nemzetközi repterünkön keletkezett szemetet kézzel szelektálják, újrafelhasználási arányuk 25-30 százalékos. A repülőgépekről lekerülő szemét, mivel már élelmiszerrel szennyezett szemétégetőbe kerül, viszont a gépen otthagyott újságokat tudják szelektíven kezelni. Nem kevés gondot okoz a csapadék, hiszen a 2 millió négyzetméter nagyságú betonfelületre lehullott víz, jelentős mennyiséget képez. Ezt csapadékgyűjtő medencébe vezetik, ahol időközben egy tavi élővilág alakult ki. Kísérőim megmutatják az olajfogó műtárggyal felszerelt tartályt, ugyanis ebbe gyűjtik a szennyezett vizet, ami csak a szűrés után kerülhet a csapadékgyűjtő tóba. Látom, hogy a távolban téli tisztítójárművek gyakorlatoznak. Ekkor és javítás közben is kerülhet olajfolt vagy egyéb szennyeződés a betonra. Erre vannak speciális felitató anyagok, melyekkel ártalmatlanítják a veszélyes szennyezéseket – nyugtatnak meg a szakemberek.

Olajfogó tartály

A környezetvédelmi fejlesztések a jövőben folyamatosak lesznek. Azt tervezik, hogy a már említett minősítést kiterjesztik arra is, hogy feltérképezzék a kapcsolódó infrastruktúrák, útvonalak környezetterhelését és vizsgálják a reptéren dolgozók munkahelyre való eljutásának módját.  A fejlesztésekre, a jogszabályok miatt vannak kötelezettségek, de saját ötlet, külföldi repterek gyakorlata, konferenciák, találkozók is lehetnek forrásai az önkéntes kezdeményezéseknek. Hogy ez mennyire pénzkérdés, arra Kis Ferenc azt válaszolja, hogy a környezetvédelmi fejlesztések, bizonyítottan nem mondanak ellent a gazdasági érdekeknek. Tehát megéri!

Írta és fényképezte: Massay-Kiss Andrea