Ötven százalék esély a sikeres leszállásra

A 67P/Churyumov–Gerasimenko üstökös nem éppen sima felülete.

ESA/Rosetta/ NAVCAM – CC BY-SA IGO 3.0

A terveknek megfelelően, szerda délelőtt, közép-európai idő szerint 9.35-kor levált a Rosetta űrszondáról a Philae nevű leszállóegység. Ez lesz az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz landol egy üstökös magján, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát.

A Philae valójában egy minilaboratórium, amely hét óra zuhanás után éri el Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét – közölte az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) darmstadti irányítóközpontja.

Illusztráció: MTI

A szakemberek 50 százalékosra becsülik a sikeres leszállás esélyét, és engedélyt adtak a világtörténelemben példátlan manőverre, annak ellenére, hogy elromlott a minilabor egyik leszállást segítő berendezése.

Várhatóan délután fél 5-kor landol, de csak fél órával később várható visszajelzés arról, hogy sikerült-e a manőver. A rádiójeleknek 28 percre van szükségük ahhoz, hogy elérjék a Földet. A nagy távolság miatt a Földről nem tudják irányítani a műveleteket, ezért a leszállóegységnek saját erejéből kell megoldania a landolást.

A projekt sikeréhez magyar szakemberek is hozzájárultak. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag kifejlesztésében, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.

Az ESA központjában zajló eseményeket ITT követhetik, élőben.

Forrás: MTI